Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: A forradalmi változások és a magyarországi egyházmegyék álláspontjának hatása az erdélyi római katolikus egyházmegyére 1848-ban
50 Egyháztörténeti Szemle X/4 (2009) az Unió létrejöttével elhárult. A magyar országgyűlésen született törvénycikket az Unióról az erdélyi országgyűlés május 30-án megszavazta, a király június 10-én megerősítette. A szentesítésre majd június 11-én került sor.75 Szemere Bertalan belügyminiszter az Unióról szóló nyomtatott levelét június 14-én küldi meg Kovács Miklós püspöknek,?6 de egy nappal ezt megelőzően Fogarasy Mihály választott skodári püspök már ezt az értesítést megtette. „Erdélynek egyesülése megtörténvén, az erdélyi egyházmegye érdekei nem állnak többé elszigetelve a magyar egyházétól, a kapocs már szorosabb leend.” Tárgyunk szempontjából fontos részlettel folytatja levelét: „Először is a püspököknek itt Pesten és pedig saját lakásomon tartott értekezleteiről kívánom Excelentiádat tudósítani. Meg kell jegyeznem, hogy azok június i-sőjétől 7-dikéig tartottak [...] a conferentiákban a püspökök elhatározták a Nemzeti Zsinat megtartását, és pedig a megnyitási napot szeptember 24-re tették, helyül Esztergomot választották. A tárgyakat kiszemelték, miképp az ide csatolt mellékletben fel vannak jegyezve [...] A zsinatba csak azok fognak meghívatni, kik de iure et consetudine eddig is meghívattak [...] A szemináriumokról úgy gondolkoznak, hogy mivel többé a megyei szemináriumokat fenntartani nem lehet, négy vagy öt nagyobb szemináriumot fognak felállítani.”77 A püspökök tanácskozásáról Kovács Miklós erdélyi püspök már korábban értesült, a Religio és Nevelés oldalairól. Tekintve, hogy „célját ezen, nekem hivatalosan értésemre nem adatott értekezletnek, nem tudhatom; tudnom pedig a magyar katholika egyházéihoz hasonló érdekektől vezéreltetett erdélyi egyházmegyémnek jelen teendőinek biztos és célravezető elintézésében, nem csak hasznos hanem szükséges volna”, megkéri tehát püspöktársát, hogy tájékoztassa a tanácskozásról, illetve érdeklődik a tervezett nemzeti zsinatról is: „mikorra fog a nemzeti zsinat kihirdettetni? Hol fog tartatni és kinek elnöklete alatt? Mily arányban fogja minden megye követeit felküldeni? Mik lesznek főbb tárgyai? Fognak-e világiak is * 7 teljesleg elzárva tarja.”; GYÉFKL. Pl. - 391. d. 30. cs. 1392/1848. - Kovács József jelentése a püspöknek, Abrudbánya, 1848. December 7. - csak akkor tud lemenni Zalatnára, amikor az utazás biztosítva lesz.; GYÉFKL. PL - 390. d. 16. cs. 1408/1848. - Kovács József abrudbányai esperes levele a püspökhöz, 1848. December 20., „jelen környülmények közt, hacsak életveszedelemre magát ki tenni nem óhajtja nem teheti - otoljába lakunkból való ki mozdulás meg több tekintetben veszedelemmel van össze kötve.”; GYÉFKL. PL - 390. d. 16. cs. 49/1849. - Bodnár Lajos levele a püspökhöz, Szeben, 1849. Február 15., „Fehérvár környékére se oláh, se szász szekeres nem mer menni.”; GYÉFKL. PL - 390. d. 16. cs. 29/1849. - Kovács József jelentése a püspöknek, Abrudbánya, 1849. Január 19., „szállásunkat bármely kevés időre elhagyni félelmetes.” ?5 F. Kiss Erzsébet: Az 1848-1849-es magyar minisztériumok. Bp., 1987.164. 76 GYÉFKL. PL - 392. d. 35. cs. 857/1848; 392. d. 35. cs. 868/1848. - Szemere Bertalan nyomtatott körlevele Magyarország és Erdély egyesüléséről. 1848. június 14. 77 GYÉFKL. PL 389. d. 3. cs. 990/1848, 945/1848, 850/1848. - Fogarasy Mihály választott püspök levele Kovács Miklós erdélyi püspökhöz, 1848. június 13.
