Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: A forradalmi változások és a magyarországi egyházmegyék álláspontjának hatása az erdélyi római katolikus egyházmegyére 1848-ban
46 Egyháztörténeti Szemle X/4 (2009) felszólítás hatására az esperesek az aláírási íveket május 22-e után szét is küldik a plébánosoknak, másolatban.®6 Kivételt csupán a kászonújfalvi aláírási ív képez, amelyet aláírva már május 21. keltezéssel be is küldnek a püspökségre. A többi petíciós jegyzőkönyv május 22. és július 10. közötti keltezéssel érkezik be a püspöki központba: Magyarigen, keltezés nélkül; Kászonújfalu, május 21.; Csíkszentgyörgy, május 22, június 22, június 26.; Abrudbánya, május 23., június 28.; Zalatna, május 23.; Lemhény, május 24., június 24.; Déva, május 26.; Felvinc, május 29; Nagyág, május 30.; Vajdahunyad, május 31.; Szőkefalva, május 31., június 4.; Boica, június 1.57; Nagyhalmágy, június 8.; Kolozsvár, június 9.; Hátszeg, június 9.; Szászrégen, június 9.; Csíksomlyó, június 11; Brassó, június 18., július 16, 24.; Fenyéd június 25; Udvarhely, június 26.; Erzsébetváros, június 28.; Szászrégen, július í.s8 Kovács Miklós püspök az összesített aláírási íveket július 6-i keltezéssel küldi el a magyar püspöki karnak.59 A petíciós ívek „230 ezer számból álló római katolikusok petitioi” címet viselik. E számhoz járul még hozzá a marosvásárhelyi, jelentősebb késéssel beérkezett jegyzőkönyv, amelyet csupán augusztus 10-i iktatóval küldenek a püspökségre.50 A petíciók aláírására való felhívással párhuzamosan az esztergomi főkáptalan az általa küldött körlevélben* 57 * 59 60 61 rámutat arra, hogy az érdekek érvényesítésére a legjobb megoldásnak a nemzeti zsinatok tartását tartják. Ehhez szükséges volna az ürességben álló püspöki székek, elsősorban az esztergomi hercegprímási szék betöltése, de addig is „míg ez megtörténnék, az annak idejében, szükség esetére más egyházmegyei főnök elnöksége alatt is megtartandó nemzeti zsinathoz szükséges előkészületül, megyéjében zsinatot összehívni méltoztassék; — mellyen a fönebb is elősorolt tárgyak iránt előleges egyezkedés hozatván a megyei papság és főpásztora, valamint a clerus és hívők közt is létre, az ország katholicus lakosságának, egy általános, és valamennyi plébániában körözött petitio aláírásával nyilvánítandó közérzelmei is világosságra hozassanak”. A konkrét tennivalók megbeszélése érdekébe a május 18-ai levelében a gyulafehérvári papság „pünkösd hó 20-án reggeli 10 órára a mostani 55 GYÉFKL. Pl. - 389. d. 11. cs. 821/1848. - Szamosújvár, 1848. május 31: Gajzágó Kristóf esperes levele Kovács Miklós püspökhöz; GYÉFKL. Pl. - 393- d. 37. cs. 823/1848. - Gyergyószentmiklós, 1848. május 27.: Mészáros Antal beadványa, a kerületi papság véleményét tolmácsolva Kovács Miklós püspöknek 57 Ez a jegyzőkönyv kétszer is volt iktatva: GYÉFKL. PL - 389. d. 4. cs. 707/1848; 391. d. 24. cs. 824/1848. számokkal. s® GYÉFKL. PL - 391. d. 24. cs. 824/1848. - Petíciós jegyzőkönyvek. 59 GYÉFKL. PL - 391. d. 24. cs. 824/1848. - Kolozsvár, 1848. július 6.: Kovács Miklós erdélyi püspök megküldi a petíciós íveket Fogarasy Mihály választott püspöknek. 60 GYÉFKL. PL - 391. d. 24. cs. 824/1848. - Összegyűjtött aláírások a petícióval kapcsolatban: Marosvásárhely, 1848. augusztus 10. 61 GYÉFKL. PL - 389. d. 3. cs. 687/1848. - Az esztergomi káptalani gyűlés határozata, Esztergom, 1848. Május 2.
