Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: A forradalmi változások és a magyarországi egyházmegyék álláspontjának hatása az erdélyi római katolikus egyházmegyére 1848-ban
A forradalmi változások és a magyarországi egyházmegyék 47 körülményekben az egyház részéről szükséges teendők feletti tanácskozás végett, a praeposti terembe összehívatnak” Kovács Miidós püspök által.62 63 64 65 Itt elhangzik a püspök nyilatkozata, amelyben a zsinatok értékét hangsúlyozza. A hozzászólások után határozat hozatott, hogy ugyan egyelőre a zsinat tartása nem lehetséges, de hogy az Unió után az egyházmegyét annak tartása készületlenül ne találja, a kibocsátandó körlevélben az esperesek felszólíttassanak, hogy a megyei zsinatra az anyagot kezdjék el összegyűjteni.63 Kovács Miklós püspök körlevelében egyházmegyéje papjaival közli a zsinat tartásának szükségességét, rámutatva arra, hogy Erdélyben a zsinattartást a felsőbb engedély megadása gátolja, amíg az Unió nem valósul meg. Minden akadály ellenére a fehérvári papi gyűlés határozata értelmében felszólítja papjait, hogy készüljenek fel a tanácskozásra.6'' Körlevelének szétküldését nem tekinti csupán egyházmegyéjén belüli kérdésnek, még aznap, vagyis május 20-án Szcitovszky János pécsi püspököt is tájékoztatja erről.66 Az egyházmegye kerületeiből két nagyon gyors visszajelzés érkezik a körlevélre. Május 24-i dátummal iktatják a püspökségen Gajzágó Kristóf belső-szolnoki esperes levelét, amelyben a maga részéről, kerületének véleményét tolmácsolva sürgeti a püspököt, hogy mielőbb kerítsen sort az egyházmegyei zsinat összehívására: „Nem újítási vágy, sem a világ szellemétőli gyermeki elragadtatás felszólalása, hanem egyházi megyénk erejének a politikai legújabb mozgalmak által szükségesített, s szívünk hő kívánatának, magyar honnali majdani szorosabb egyesülésünknek teljesültével, a máris tervezett egyházi nemzeti gyűlésem összpontosítására törekedés kifolyása ez.”66 Május 27-én a gyergyói főesperes beadványa érkezik meg a püspöki főtanácshoz, amelynek tartalma azt sugallja, hogy a zsinatra való készülésről szóló körlevelet e kerület esperese még nem olvashatta, de ennek ellenére a zsinat összehívásának fontosságát levelében kifejti. Beszámolva a kerületében tartott gyűlésről közli, hogy „Komoly megfontolás és vitatkozás tárgyául tűzök ki ugyan ezen gyűlésben a buda-pesti papság 12 pontból álló petícióját is. S miután annak minden pontját illő komolysággal, higgadt ésszel megvizsgálok, úgy találtuk, miképp azok nem csak a buda-pesti, de az egész magyar clerus sérelmeit, kéréseit foglalják magukban, azért egész készséggel, egyes akarattal azokat magunkévá tettük, elfogadtuk.” Ugyanakkor e kérdések „legtöbbike csak egy nemzeti, vagy megyei zsinaton eldönthető, abban lön megálla62 GYÉFKL. Pl. - 389. d. 4. cs. 707/1848: Kovács Miklós püspök tanácskozásra hívó levele a fehérvári papsághoz, 1848. május 18. 63 GYÉFKL. Pl. - 389. d. 4. cs. 707/1848: A gyulafehérvári káptalan és tanárok részvételével tartott egyházi tanácskozás jegyzőkönyve, Gyulafehérvár, 1848. május 20. 64 GYÉFKL., PL - 389. d. 4. cs. 707/1848. - Püspöki körlevél az erdélyi egyházmegyéhez. 1848, május. [20.] 65 GYÉFKL. PL - 389. d. 2. cs. 703/1848. - Kovács Miklós püspök levele a pécsi püspökhöz, 1848. május 20. 66 GYÉFKL. PL - 389. d. 11. cs. 821/1848. - Szamosújvár, 1848. május 24.: Gajzágó Kristóf Belső Szolnoki esperes levele Kovács Miklós püspökhöz.
