Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Busku Anita Andrea: Lonovics József a jozefinizmusról és az 1855. évi konkordátumról Európában
84 Egyháztörténeti Szemle X/3 (2009) nült volna el az osztrák püspökségektől, s így - a magyarországi katolikus egyház vonatkozásában - a birodalmon belüli önállóság elve került volna veszélybe. Nem beszélve a prímási jogokon esett csorbáról. Lonovics József* hosszú cikksorozatot tervezett a politikai és vallási kérdéseket egyaránt érintő témáról, azonban mindössze az első rész egy töredékével készült eb (a textus gondolat közepén ér véget), amelyben a téma történeti áttekintését adja. Alábbiakban e töredék közlése mellett Lonovicsnak a kor egyházpolitikai fordulataival kapcsolatos véleményét tekintjük át. A kérdésről - pontosabban a jozefinista egyházpolitikáról - vallott véleményét ugyanis pontosan felvázolhatjuk egy 1851-ben megjelent röpirat révén,* 6 hiszen bár névtelenül íródott és jelent meg a szöveg, már a kortársak is pontosan ismerhették a szerző kilétét. Lonovics József hagyatékában meg is őrződött az eredeti szöveg vázlata.7 A szabadságharc után, 1850-ben I. Ferenc József több rendeletet adott ki, amelyekkel a jozefinizmust kívánta felszámolni; a szóban forgó röpirat e politikai irányváltás kommentálása. Lonovics a kézirat elkészítésekor a melki apátságban töltötte száműzetését,8 ami különösen érdekessé teszi a - több ponton is kirajzolódó - császárhű hozzáállását. A két szöveg összevetése jó alkalmat teremt annak vizsgálatára, hogyan viszonyult a Habsburg Birodalomhoz, különösen annak egyházpolitikájához egy belső emigrációba kényszerült magyar főpap. * Lonovics József (1793-1867) Csanádi püspök, címzetes amasiai, majd egri, végül kalocsai érsek. 1841-ben elérte XVI. Gergely pápánál a passzív asszisztencia alkalmazását a vegyes házasság kötésénél, valamint a protestáns lelkész előtt kötött házasság érvényesnek való elismerését. Életére ld. Ipolyi Arnold: Lonovics József érsek, magy. akadémiai igazgató- és tiszt, tag emlékezete: Melléklet az „Idők Tanu’-jához. Pest, 1868 (továbbiakban: Ipolyi, 1868.); Emlékülés Lonovics József püspök születésének 200. évfordulóján. Makó, 1993. (A Makói Keresztény Értelmiségi Szövetség Füzetei, 13.) (továbbiakban Emlékülés, 1993.) s Ld. a közölt dokumentumot: Lonovics József: Az 1855-i augusztus 18-ról kelt osztrák konkordátum magyar szempontból tekintve. [Bécs, 1855] Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára (továbbiakban: OSzKKt.) Föl. Hung. 1917. (= Lonovics József kisebb munkái.) ir-4v (továbbiakban: Lonovics, 1855.) 6 [Lonovics József:] A jozephinismus és az egyházat illető legújabb császári rendelvény. Bécsben, 1851. (továbbiakban: Lonovics, 1851.) A szöveg még 1850-ben készült. 7 OSzKKt. Föl. Hung. 1917. ff. 41-96. 8 Száműzetése helyszínét saját maga választhatta meg. A lenyűgöző könyvtári háttér miatt döntött a melki apátság mellett. „Magasan a Duna felett, régi római telep helyén áll a benedekieknek ezen nagyszerű fejedelmi palotához inkább, mintsem zárdához hasonló monostora, dús tudományos és műkincseket foglalva könyvtára, museumai és képtára termeibe” - jellemzi a művelődéstörténet iránt elkötelezett Ipolyi a melki környezetet. Ipolyi, 1868. 51. p. 1853-tól Bécsben folytatódott emigrációja.
