Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Eszter: Történetírás és történelemszemlélet a 17. századi cseh jezsuita irodalomban
Történetírás és történelemszemlélet a 17. századi cseh jezsuita ... 81 tek. Az egyetem kelyhes vezetés alá került és hanyatlásnak indult.s' Az interregnum alatt Pogyebrád György ragadta magához a hatalmat. Magyarországon közben Hunyadi János lett a kormányzó. Törökök elleni harcairól alig ír, a nándorfehérvári győzelmet is éppen csak említi. A magyarországi események akkor kapnak nagyobb hangsúlyt, mikor a törvényes cseh és magyar király V. László Magyarországra érkezik. Balbín nem sok jót ír a Hunyadiakról, mert a törvényes király V. László ellenfeleit látja bennük. László királyt fiatal kora ellenére igen jó uralkodónak tartja, életrajzát egy másik könyvében, a Bohemia Sandában is közli.s2 Röviden elmondja, hogy Hunyadi Lászlót Ciliéi Ulrik meggyilkolásáért lefejezték, Mátyást pedig fogságba ejtették.-« Ugyanitt megjegyzi, hogy a fogságból Pogyebrád György segítségével szabadult ki, és ugyancsak az ő közbenjárásával szerezte meg a magyar trónt. Míg korábban súlyosan elítélt mindenféle eretnekséget, Balbín kevésbé szigorú Pogyebrád György királlyal. Elismeri megválasztásának érvényességét, ugyanakkor jogosnak tartja elmozdítását, és Mátyás fellépését ellene, mivel eretneksége miatt a Szentszék kiátkozta, és egész Csehország interdiktum alá került miatta. Magyar szempontból érdekes még, hogy Balbín György király uralkodásának eseményei közt felsorolja, hogy cseh csapatok indultak harcolni a törökök ellen.« A Jagellók uralkodását jogosnak tartja, mert anyai ágon IV. Károly leszármazottai. Velük kapcsolatban a tényeket sorolja fel kronológiasze- rűen. Stará Boleslav története itt már teljesen perifériára kerül. Bár nagy tragédiának tartja a törökök győzelmét Mohácsnál és a jóindulatú, bár az uralkodáshoz fiatal király halálát, 1526 nem olyan erős határvonal nála, mint a későbbi cseh historiográfiákban.« Az első Habsburg királyok uralkodásával kapcsolatban nem mond konkrét véleményt. Részletesen tárgyalja a török veszélyt. Leírja, hogy nem minden cseh értett egyet azzal, hogy a török terjeszkedést cseh ügynek kell tekintenie6 Elsősorban Jan Tomás Pesina z Cechorodu Ucalegon Germaniae, Bohemiae, Poloniae ... Hungária flamma ardens (1663, Prágáé) című könyve alapján az egyes évek eseményei közt felsorolja a török front csatáit, ostromait és kiemeli a csehek szerepét a törökök elleni védekezésben. Minden csatának vagy ostromnak összegyűjti a cseh vonatkozásait, például Szigetvár ostroma kapcsán felsorolja a Zrínyi család cseh tagjait.« A Habsburg családot úgy mutatja be, mint a katolikus hit védelmezőjét a pogány törökökkel és a protestánsokkal szemben. Ugyancsak a „defensor fidei” címmel illette munkája elején Szent Vencelt is. Nem feledkezik meg természetesen saját rendjéről * 53 54 55 * 57 s* Balbín, 1677.505. p. 52 Balbín, Bohuslav: Bohemia Sancta. Prágáé, 1682. pars II. 86-89. P53 Balbín, 1677. 510. p. 54 Balbín, 1677.538. p. 55 Balbín, 1677. 578. p. 55 Balbín, 1677. 590. p. 57 Balbín, 1677. 600. p.
