Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Eszter: Történetírás és történelemszemlélet a 17. századi cseh jezsuita irodalomban
82 Egyháztörténeti Szemle X/3 (2009) sem. Külön fejezetet szentel a jezsuita rend Csehországban és Stará Boleslavban való megtelepedésének.»8 Az 1618-as felkelésről annyit mond, hogy a protestánsok Václav Budovec vezetésével felkelést robbantottak ki a katolikusok ellen.»« A fehérhegyi csatát csodálatos győzelemként írja le, melyet a katolikus hit védelmezői arattak a hit ellenségei fölött.* 59 60 A 17. századi jezsuita történetírás célja elsősorban az volt, hogy hiteles történelmi adatokkal bizonyítsa: Csehország egy nagy múltú, Cirill és Metód koráig visszanyúló katolikus és szláv hagyományokkal rendelkező ország. Munkáik - Balbín műveinek kivételével - nem különösebben magas tudományos színvonalon íródtak, hiszen az volt a rendeltetésük, hogy minél több emberhez eljussanak, viszont fontos szerepet játszottak a történelem népszerűsítésében, a cseh nyelv ápolásában, illetve a források megmentésében és összegyűjtésében. Munkáik oktatási és missziós célokat is szolgáltak, emellett kiindulópontot jelentettek a későbbi kutatások számára. 1747-ben Johannes Schmidl Balbín jegyzeteit is felhasználta a jezsuita rend történetéről írt könyvéhez. A nagy 18. századi piarista történész Gelasius Dobner Balbín munkáit vette alapul, bár gyakran vitatkozott vele. A magyarországi történetírók (Timon Sámuel, Pray György, Szentiványi Márton) is sokat hivatkoznak Balbín és Kruger adataira, de ők sem értenek velük mindenben egyet. Frantisek Palacky szintén felhasználta Balbín műveit, és elismerően írt Jirí Krugerről. A barokk történetírásnak tehát jelentős utóélete volt, eredményei közvetett módon mai napig hatnak a történettudományra. s8 Balbín, 1677. 614-618. p. 59 Balbín, 1677. 623. p. 60 Balbín, 1677. 630. p.
