Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)

2009 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Eszter: Történetírás és történelemszemlélet a 17. századi cseh jezsuita irodalomban

Történetírás és történelemszemlélet a 17. századi cseh jezsuita ... 79

A harmadik könyv III. Boleslav és Udalrik halálával, illetve I. Bretislav trónra, kerülésével kezdődik.36 37 * 39 40 41 42 43 Ezután rátér Bíetislavnak a lengyelek ellen vívott háborúira. Itt ír Szent Adalbert testének visszaszerzéséről és ünnepélyes újratemetéséről.37 II. Bretislawal és II. Borivojjal keveset foglalkozik, míg I. Sobéslavot és II. Ulászlót igen jó fejedelmeknek tartja, különösen ez utóbbit, aki királyi koronát kapott, így I. Ulászló néven ő lett az első cseh király.38 Részletesen beszámol arról, hogy hogyan került 1160-ban Stará Boleslavba az a csodatévő Mária kegykép, amit még Szent Cirill és Szent Metód hoztak Moraviá- ba.39 Külön fejezetben ír a korszak szentjéről, Boldog Zdik Olmützi püspökről.“*0 I. Ottokárt igazi lovagkirályként mutatja be, s főként a háborúiról ír. Itt is kiemelt szerepet kapnak a korszak szentjei: Szent Ágnes, Szent Angéla és Boldog Hroznata. I. Ottokárnál is nagyobb hősként jelenik meg II. Ottokár, akinek Balbín a „Győztes” nevet adja.“*1 II. Ottokár Balbín szerint sokat háborúzott Csehország nagy dicsőségére és minden csatáját megnyerte. A sok győztes csata közt viszonylag kevés figyelmet szentel a morvamezei ütközetnek. A csatavesztést úgy állítja be, hogy az nem okozott jelentős károkat Csehországnak. Az ország ekkor nem vesztette el függetlenségét, hiszen 1283-ban I. Rudolf békét kötött II. Ottokár fiával II. Vencellel, hozzáadta a lányát és visz- szaadta neki az Ottokártól elfoglalt területeket. Itt vitatkozik Melchior Goldasttal, aki azt állította, hogy a csehek már a morvamezei csata előtt is, ősidőktől kezdve a németek alattvalói voltak.“*2 II. Vencel Balbín szerint ideális uralkodó volt. Dicséri vallásosságát, igazságosságát, és hogy békét hozott Csehországnak. Utána még hosszasan ír III. Vencelről, az utolsó Premysl királyról, és meggyilkolásáról, majd rátér Luxemburgi János történetére. Luxemburgi János kapcsán természetesen ír hadjáratairól, a visegrádi királytalálkozóról,“*3 de már itt elkezd foglalkozni IV. Károllyal is, neveltetésével, ifjúkorával és itáliai hadjárataival.44 * 46

IV. Károly az utolsó király, akiről ebben a könyvben ír. Már korábban feldolgozta ezt a témát Arnost z Pardubic életéről írt monográfiájában. IV. Károly idejét tartja a cseh történelem aranykorának. Stará Boleslav is az ő uralkodása alatt volt a leggazdagabb, mert adományokkal látta el és falakkal vette körül.4? Legnagyobb tettének az egyetem alapítását tekinti,“*6 de lelkesen ír dicső háborúiról, vallásosságáról,

36 Balbín, 1677.163-164. p.

37 Balbín, 1677.166; 177-181. p.

3® Balbín, 1677.235. p.

39 Balbín, 1677.220; 237-239. p.

40 Balbín, 1677.232-236. p.

41 Balbín, 1677.270. p.

42 Balbín, 1677.293. p.

43 Balbín, 1677.338-339. p.

44 Balbín, 1677.336-337- P43 Balbín, 1677- 353-356. P.

46 Balbín, 1677.359. p.