Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Eszter: Történetírás és történelemszemlélet a 17. századi cseh jezsuita irodalomban
Történetírás és történelemszemlélet a 17. századi cseh jezsuita irodalomban Kovács Eszter Csehország újkori történetének meghatározó eseménye volt az 1618-as rendi felkelés. A felkelés eseményei és az azt követő megtorlás megrázta Csehországot. Mindkét oldal, a Habsburg házzal szembeforduló protestáns felkelők és a királyhoz ragaszkodók egyaránt feltették a kérdést, jogos volt-e fegyvert fogni a felkelőknek, és új királyt választani, és ebből fakad a következő kérdés, jogosan éri-e emiatt büntetés Csehországot. Ezekkel a kérdésekkel általában jogi, államtudományi munkák foglalkoztak, de az érveléshez történelmi példákat hoztak fel. A Habsburg házhoz ragaszkodó Melchior Goldast 1627-ben De Bohemiae regni, incorporatarumque provinciarum, iuribus ac privilegiis címmel megjelent államtudományi munkájában II. Ferdinánd kemény fellépését a cseh tartományokkal szemben nem a felkelésre, hanem a cseh állam kezdeteire vezette vissza. Bohemia tartományban eredetileg germán népek laktak, a szlávok csak jóval később szivárogtak be, vagyis (nézetei szerint) Csehország őslakosai a németek.1 Csehország állami létének kezdetétől fogva a Német-római birodalomhoz tartozott, a Habsburgok legrégebbi öröksége, soha nem volt önálló állam. Kiváltságait a császároktól kapta, de ezekkel visszaélve rendszeresen fellázadt uralkodója ellen.2 3 Nagyon sokat emlegeti a huszitizmust, hangsúlyozva, hogy a Habsburgok nem a csehek ellen, hanem a katolikus hit védelmében léptek fel. A cseh kultúrát nem tartja önálló kultúrának, csupán az osztrák hagyományok kapcsán tárgyalja. Nézetei szerint a cseh király kezdettől fogva német alattvaló volt.3 A csehek minden kiváltságukat a Habsburg uralkodóktól, illetve azok elődeitől kapták, tehát ha méltatlanná válnak a bizalomra, ezeket bármikor visszavonhatják. A felkelés után éppen ez történt. Ezzel szemben a felkelők véleményét Pavel Stránsky fogalmazta meg Respublica Bohemiae című könyvében. Goldast könyvéhez hasonlóan ez sem történeti mű, de történelmi érvekkel igazolja nézeteit. Már a kötet elejére helyezett ajánlás is kifejezi, hogy melyik oldalon áll, Pfalzi Frigyes, cseh király fiainak ajánlja könyvét. Két momentumot hangsúlyoz igen erősen, egyrészt Csehország ősi függetlenségét és önálló hagyományait, másrészt, hogy az evangélikusok követik az igaz keresztény elveket. A huszitizmust úgy mutatja be, mint az igazi romlatlan vallásossághoz való visszatérést, maga Húsz János Isten küldötte, 1 Goldast, Melchior: De bohemiae regni, incorporatarumque provinciarum, iuribus ac privilegiis; necnon de hereditaria Regia Bohemorum familiae successione. Frankofordiae, 1627. (továbbiakban: Goldast, 1627.) 10., 25- 48. p. 2 Goldast, 1627.108-258. p. 3 Goldast, 1627. 269-281. p.
