Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 1. szám - RECENZIÓ - Hörcsik Richárd: Kovács, Ábrahám: The History of the Free Church of Scotland's mission to the Jews and its impact on the Revival on the Reformed Church of Hungary Vienna-Oxford-Frankfurt am Main, Peter Lang, 2006. (Studies in the Intercultural History of Christianity, 140.) 445 old.
Recenziók 119 nak sikerült megérteniük, akik több éven át kutatták az elsődleges forrásokat. Amikor 1985-ben hozzákezdtem az edinburghi peregrináció történetének kutatásához, az edinburghi egyetemi évek csak arra adtak lehetőséget, hogy az un. hatástörténet főbb kontúrvonalait megrajzoljam. De ez is elegendő volt ahhoz, hogy a hazai egyháztörténet, korábban megcsontosodott doktrínáit kezdjük el revideálni! Magyarán, sikerült ezt az állóvizet felkavarni! Elsőként hívtam fel a figyelmet, hogy a „szakmai közgondolkodásban” tévesen alakult ki az a felfogás, mely szerint német pietista hatásra alakultak ki a belmissziói és egyháztársadalmi egyesületek a 19. században, amelyek a 20. századra jelentősen formálták a magyarországi református egyház életét, különösen a két világháború között. Ugyan a pesti, majd budapesti Skót Misszió jelentőségét több szerző is említette, de meglepő módon sokszor csak német pietista hatásról beszéltek. Sikerült rámutatnom arra, hogy a református egyházra hihetetlen nagy befolyást gyakorolt a skóciai presbiteria- nizmus. Ezt az új kutatási felismerést megemlítette már 1995-ben Anne- Marie Kool monumentális munkája is „Az Úr csodásán működik”, amelyben a magyar protestáns missziók történetét dolgozta fel. Kool rávilágított arra, hogy a Hold utcai Skót misszió ötvözte a skót evangélikál és a német pietista hatást. Azonban igazán alaposan ezt a szimbiózist Kovács mutatta be, aki az általam elindított kutatást nemcsak hogy tovább folytatta, hanem friss szempontjaival és széleskörű forráskutatásaival tökéletesre vitte! Ez külön öröm számomra és köszönöm innen is Kovács Ábrahámnak! A szerző kutatásaiban tehát azt hangsúlyozza, hogy a kettő, vagyis a skót evangélikál illetve a német pietista hatás egymástól elválaszthatatlan. Munkájában ezt a megállapítását komoly érvekkel támasztja alá, hogy a két irányzat világnézeti rokonsága egymástól elválaszthatatlan. Továbbá aláhúzza, hogy az evangélikál skótok missziós buzgalmának köszönhetően alakultak ki azok a nagyon komoly anyagi áldozatokat követelő missziós eszközök, amelyek révén a változások bekövetkezhettek a magyar társadalomban. Az 1841-ben induló történet a református és néha mondhatjuk a protestáns (a lutheránus és baptista is bekapcsolódik) egyháztörténet szinte minden lényeges pontján meghatározó szereppel bír és erről eddig, ilyen mélységben nem igazán tudott a szűkebb szakmai világ. Kovács rávilágított arra, hogy József nádor feleségének, Mária Doroty- tyának nemcsak a kisdedóvó és a karácsonyfa Magyarországra való közvetítésében volt szerepe, hanem az ő révén sikerült letelepedniük a Lánchidat építő munkások lelkészeként a skót misszionáriusoknak. A könyv kitűnően érzékelteti a protestáns-zsidó összefogást a katolikus államhatalommal szemben, rámutat a reformkor egyik izgalmas kísérő jelenségére a felekezeteken átívelő összefogásra, valamint a zsidómisz- sziós céllal Magyarországra kerülő skótok törekvéseire. Az áttérések problematikáját több szempontból jól megvilágította a szerző, azonban
