Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 1. szám - RECENZIÓ - Hörcsik Richárd: Kovács, Ábrahám: The History of the Free Church of Scotland's mission to the Jews and its impact on the Revival on the Reformed Church of Hungary Vienna-Oxford-Frankfurt am Main, Peter Lang, 2006. (Studies in the Intercultural History of Christianity, 140.) 445 old.
120 Egyhá2történeti Szemle X/1 (2009) alkalomadtán közel kerül a forrásokhoz. Mégis sikerült tárgyilagosan bemutatnia a résztvevő felek, egyrészt a liberális, ortodox és szekuralizált zsidók másrészt a konzervatív, liberális és racionalista illetve evangélikál keresztyének álláspontjait. Külön érdemes a szerzőnek, hogy az Allgemeine Zeitung Des Judenthum több évtizedre át megjelenő cikkeit is beépítette a forrásanyagba. Ez a forrásanyag a tanulmányozott 73 év minden egyes korszakában, amikor a szerző a vallásváltoztatás témáját tárgyalja mindig előkerül és kiegészül az Egyenlőség, Magyar Zsidó Szemle és más kortárs beszámoló anyagaival. A körültekintő forrásanyaggyűjtés más területen is jellemző. A misszió eszközei közt találjuk az iskolát, a KIÉ elődjét, a legényegyesületet, a protestáns árvaházat, a Bethesda kórházat, a KIE-t, a vasárnapi iskolát, az ösztöndíjas programot, a biblia és iratterjesztést. Kovács munkájából megtudhatjuk, hogyan jöttek létre ezek a református egyházat jelentősen befolyásoló társadalmi missziónak nevezett belmisz- sziós eszközök. Minden egyes elemet, mint egy külön fonalat részletekbe menő alapossággal visz végig a szerző. Feltárja, hogy az iskola megalapítását milyen célok mozgatták, kik jártak oda, miért, kikből állt a tanári kar, milyen nehezen magyarosodott az iskola és mennyire volt eredményes a zsidómisszió területén. Új, és meglepő adattal szolgál amikor rávilágít arra, hogy a KIÉ elődje már az 1840-es években létrejött Pesten és ezzel majdnem 40 évvel korábbra hozza az egyesület keletkezésének történetét, amely 1882-ben szintén a Skót Misszióhoz köthető. Az egyházi szellemi irányvonalak eltérő világnézetével magyarázza az eddig csak egyoldalú forrásokból ismert 1859-es liberális- evangélikál konfliktust, majd innen kiindulva meghúzza azokat az elgondolkoztató íveket, hogy miért prolongálódott a belmissziós áttörés az 1882-es évekig. Imponáló, ahogy mind a liberális és evangélikál oldalt ábrázolja s rámutat, hogy Ballagi Mór miként vált a liberális pesti körök vezéralakjává, aki sosem ment át evangélikál típusú megtérésen szemben más egyháztörténészek vélekedésével. A mű megvilágítja azt, hogy az 1865-ben létrehozott skót ösztöndíj program eleinte inkább Debrecenben éreztette hatását és ott előbb elérte a magyar ajkú református egyházat hatásával, mint az 1864-ben Pesten létrejött Németajkú Leányegyház, amelyet rendkívüli módon elszigetelt Ballagi liberális köre valamint a nyelvi korlát. Ennek eredményeként alakult ki kis szigetként az első magyar protestáns kórház Biberauer Tivadar és König Rudolf skót missziós lelkész munkájaként. Kovács kiemeli, hogy a Biberauer-Bodoky család belmisszióban játszott rendkívüli szerepét a történetírás egészen Kool művéig nem említi és alig van tudomása róla. Míg a pesti vonulaton az evangélikál-pietista Skót Missziós iskola, egyház és kórház elszigetelődött, addig éppen a skót hatás révén megerősödött Debrecen arculata Révész Imre és Balogh Ferenc révén, akik szembekerültek a Ballagi Mór és Kovács Albert által létrehozott Protestáns Egyesülettel. A skóciai ösztöndíjas diákok elkezdték befolyásolni a debreceni közgondolkodást már az 1860-as években az 1870-es évek
