Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Jeney-Tóth Annamária: Udvari papok és lelkészek valamint a püspökök az erdélyi fejedelmi udvarokban a kolozsvári számadások tükrében (1605-1649)
66 Egy háztörténeti Szemle IX/4 (2008) közben. Czeglédi János időközben esperessé lett a közép-szolnoki egyházmegyében, megközelítően 1633-ig töltötte be ezt a tisztséget, mely legmagasabb egyházi méltósága volt. Bethlen Gábor első udvari lelkésze a már fentebb említett Rettegi János, akiről 1615-ben írja le Szenei Molnár Albert, hogy Fogarasban hallgatta meg február 5-én a lelkész prédikációját, ezután az udvari pap megbetegedett - ekkortájt a városi lelkésznél Toronyinál lakott Szenei - és még abban a hónapban 14-én vagy 24-én meg is halt. 1615. február 21-én volt a temetése Gyulafehérvárott, amelyen Tasnádi Ruber Mihály püspök prédikált.^2 Bethlen következő udvari lelkésze az érkeserűi születésű Keserűi Dajka János lett.33 A fejedelemmel jelen volt moldvai és más táborozásaiban, míg 1618. november 18-én az erdélyi egyházkerület püspökévé választották.34 Ő az első azon erdélyi református püspökök sorából, akik korábban udvari papok voltak. 1619-ben — már egy évvel Keserűi püspökké választását követően - augusztus 19-én a számadáskönyvek még „urunk praedicatora”-ként3s említik Kolozsvárott, de szeptemberben már szerepeltették a sáfárok a neve mellett püspök szót is.36 Mindez fakadhatott a kolozsvári sáfár „tudatlanságából” - hiszen ő egy unitárius városban élt - vagy esetleg az új püspököt inkább még mindig a fejedelem papjaként tartották számon, ami a kolozsvári polgár szemébe nagyobb rang is lehetett a református püspökinél. Utóda a fejedelmi udvarban Milotai Nyilas István lett, aki, mint már említettük, a tiszántúli egyházkerület püspöki tisztéről lemondva lett Bethlen udvari lelkésze.37 Milotai - immár udvari papként - hű maradt a Heidelbergben magába „szippantott” eszmékhez, így célja volt az egyházi élet megújítása is, ennek érdekében megjelentette meg „az Agenda”-ját, melyet először 1621-ben Kolozsvárott adtak ki, majd számos kiadást ért meg. Milotaival párhuzamosan Geleji Katona István is a fejedelem lelkészeként működött, bár kezdetben Bőd Péter szerint tábori lelkésze lehetett. Ez csak részben lehetett igaz, vagyis hogy nem egyszerű tábori lelkész volt, hanem a fejedelmi lelkészi szolgálat egy speciális fajtája lehetett az övé. Milotai halála után udvari és gyulafehérvári lelkész lett, és maradt tulajdonképpen 1633. június 6. napján történő püspökké választásáig^3 * * * * 8 Ugyanakkor az udvarbeli névjegyzékekben 1631 őszét követően nem szerepel, addig azonban minden alkalommal elkísérte a fejedelmet vagy a fejedelemasszonyt. 1631. december másodikán már Tolnai uramat említik a számadáskönyvek urunk papjaként,39 aki ekkor 32 SZENCI-NAPLÓ, 2OO3. 176-177. p. 33 Zoványi, 1977.1437. címszó. 34 BŐD, 1766. 62. p. 35 KvSzám I5a/Xl. 109. 36 KvSzám i5b/XI. 127. 37 Heltai, 1994.49. p. 3® Bőd, 1766.71-76. p. 39 KvSzám l8b/XI. 40.
