Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)

2008 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Jeney-Tóth Annamária: Udvari papok és lelkészek valamint a püspökök az erdélyi fejedelmi udvarokban a kolozsvári számadások tükrében (1605-1649)

Udvari papok és lelkészek valamint a püspökök

67

életrajza szerint peregrinálni volt, 1630-31-ben pedig Kolozsvárott volt rector .4°

Geleji Katona István püspökké választását követően 1635-ben lett Csulai György a Rákócziak egyik udvari papja, és gyulafehérvári lelkész. Udvari papként 1637-ben a fejedelmi család egészével együtt ő is Kolozsvárott töltötte a karácsonyt, az udvar vezetői mellett ő is saját konyhával rendelkezett.!* 1 Ami igen nagy szó volt az udvarban, hiszen a fejedelmi családon kívül, csak Kékedi Zsigmond udvarmester és Bakos Gábor a fejedelmi család rokona, a hajdúk kapitányán kívül Armás Epi- fánia a moldvai vajda követe rendelkezett saját konyhával. Ez mutatja Csulai uram kivételezett és a korábbi udvari lelkészekhez képest megkülönböztetett helyzetét az udvarnál, hiszen erre sem korábban, sem pedig a későbbi udvari lelkészek esetében nincs példa. Ez szólhatott akár annak is, Alvinczi Péteren kívül ő az egyetlen nemesi származású udvari pap valamint püspök az erdélyi egyházkerület élén.

Csulaival együtt működött udvari papként Medgyesi Pál. 1638 szeptemberétől lett I. Rákóczi György udvari lelkésze. Lelkesen karolta fel a puritanizmus eszméit, s a vele egyetértő Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony pártfogása segítségével terjesztett a puritanizmus elveit a mindennapokban is, az egyik legfontosabb gondolatot ő maga így fogalmazta meg: „a búzátlan, boratlan helyeket jó, ha ki borral, búzával segíti: de legjobb midőn az vetésnek szőlőművelésnek mesterségér tanítja meg”.!2 * 4

Vele párhuzamosan működött az udvari iskola vezetőjeként majd udvari papként Keresztúri Bíró Pál, ő konfirmálta a két fejedelmi ifjút: Györgyöt és Zsigmondot, majd 1640-ben az iíjabb Györggyel valószínűleg kiment Váradra. 1642-ben már az „ifjabb urunk őnagysága papja”- ként említik a számadásokban.« I. Rákóczi György halálát követően pedig II. Rákóczi György udvarával újra Gyulafehérváron élt, ahonnan 1650-ben Csulai Györgyöt püspökké választották, Medgyesi Pál pedig eltávozott az udvarból, így ő lett a fejedelem első udvari papja.« 1655- ben hunyt el és temettette el a fejedelem a gyulafehérvári templomban. Tolnai Dali János a fejedelmi család egyik tagjának: Zsigmondnak udvari papja, azonban róla és szokatlan életpályájáról is mindenképpen kell szólnunk kell. 1644-ben lett Rákóczi Zsigmond tábori papja,!s majd amikor a szatmárnémeti zsinat elmozdította az abaúj-tornai esperessé- gébó'l, 1646-49 között állás nélkül is az ő udvarában tartózkodott. Mellettük Brandenburgi Katalin udvarában tettek említést „Aszszonyunk őfelsége papjának Eppelius”-ról, aki heted magával tartózkodott Kolozsvárott.!6

!° ZovÁNYJ, 1977.3009. címszó.

4* KvSzám 2Íb/II. 369.

i2 Balogh, 1995.191. p.

43 KvSzám 23/X. 45.

4! Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (i594?-ió55.) Sárospatak, 2001.147. p.

45 Heltai, 1994. 95-100. p.

46 KvSzám i8a/IV. 107; 221.