Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)

2008 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Horn Ildikó: Új esztendőre köszöntő versek. Egy unitárius vers szerzőjének és datálásának kérdéséhez

88

Egyháztörténeti Szemle IX/4 (2008)

diákjainak, hiszen Sárosi az egyház s egyben az iskolák egyik legjelentősebb és legaktívabb pártfogójának számított.10 Emellett sokan példaképet láttak benne, egy olyan sikeres ember példáját, aki önerőből különösebb családi alapok és anyagi háttér nélkül egyszerű kisnemes hivatalnokból küzdötte fel magát Erdély tanácsurai közé. Szédületes karrierje ellenére teljes életútja még nincs feltárva, és a kutatást nagyban megnehezíti, hogy személyét összekeverik a vele egy időben élő másik Sárosi Jánossal (1633-1710 ?), aki a pókai majd később a szentlászlói előnevet hordta, míg a költemény címzettje a Kis-sárosi, illetve lakóhelyéről a Szőkefalvi előnéwel különböztette meg magát. A kettőjükre vonatkozó adatok szétválasztását még az is külön megnehezíti, hogy közel egykorúak voltak, mindketten jogi pályára léptek, és mindketten az unitárius felekezethez tartoztak, sőt birtokaik többsége is egymáshoz közel, Küküllő vármegyében, illetve a szomszédos Marosszéken helyezkedtek el.11

Kis-sárosi Sárosi János tanulmányaira csak Petrityvity-Horváth Kozma önéletírásának utalásaiból következtethetünk. Valószínűleg ő is a kolozsvári unitárius kollégium diákja volt, és szintén a kor elismert jogásza, Lázár István mellett szerezte meg szakmai ismereteit. A tanulóévek után fejedelmi hivatalnokként, az adóigazgatás területén kezdett dolgozni, és mint Küküllő vármegye követe vett részt az országgyűléseken. Kezdetben a kisebb rangú fejedelmi tisztségviselők elszámoltatását, ellenőrzését végezte, de munkája során mindennapos kapcsolatba került Apafi Mihállyal, Bornemissza Annával és az ország főbb tisztség- viselőivel, elsősorban a Bethlen család tagjaival. 1668 és 1672 között perceptorként az adóigazgatásban dolgozott, 1673-ban a három nemzet képviselőiből összeállított számvevő bizottságban adóügyi szakértőként kapott helyet.12 így látta őt Bethlen Miklós, aki a bizottságban udvarhelyszéki főtisztként a székelységet képviselte: „Sárosi János ifjú rend és csak Küküllő vármegye követje volt, de activus és bátor, szókimondó ember volt, publici boni studiosusnak [a közjó érdekében igen buzgó10 Kissárosi birtokán zsinatot tartottak, a tordai iskolának egyik kiemelkdeő pártfogója volt, és gyakran szerepelt bor- és egyéb adományai miatt a kolozsvári kollégium fasciculusaiban. Kénosi TőZSÉR János - Uzoni Fosztó István: Az erdélyi unitárius egyház története. Ford.: Márkos Albert. Bev.: Balázs Mihály. Sajtó alá rend.: Hoffmann Gizella - Kovács Sándor - Molnár B. Lehel. Kolozsvár, 2005. 434., 455. p.

11 Genealógiákban, történeti munkákban gyakran összekeverik, vagy egynek hiszik a két személyt. Sőt a pályája elején szintén jogi pályán érvényesülő idősebb Pókai Sárosi Jánost is összekeverik hasonnevű fiával, vagy a Kis- sárosi Sárosi Jánossal. Szétválasztásukra Kelemen Lajos tett kisérletet: Pókai Sárosi János végrendelete (1706). In: Keresztény Magvető, 1912. 294-298. p.

12 Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata, 1540-1690. Bp., 1980. (továbbiakban: Trócsányi, 1980.) 309., 317. p.; Erdélyi Országgyűlési Emlékek, XV. köt. Szerk.: Szilágyi Sándor. Bp., 1892. 350. p.