Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 4. szám - RECENZIÓK - Feketéné Pál Enikő: Felekezetek, egyházpolitika, identitás / Konfesie, cirkevna politika, identita. Szerk.: Balogh Margit. Budapest, Kossuth, 2008. 451 old.
1Ó4 Egyháztörténeti Szemle IX/4 (2008) Felekezetek, egyházpolitika, identitás / Konfesie, cirkevna politika, identita. Szerk.: Balogh Margit. Budapest, Kossuth, 2008. 451 old. Szerencsés helyzetben van az olvasó, ha kezébe kerül a „Felekezetek, egyházpolitika, identitás” c. konferenciakötet, hiszen egy pillanatra megpihenhet, és hátradőlhet a székben: a (nagy)politika minden „ármánykodása” ellenére még van példa - legalábbis a tudományos életben - a magyar-szlovák együttműködésre, sőt, együttgondolkodásra. A Magyar-Szlovák Történész Vegyes Bizottság egy 2005-ös sikeres Európai Unió-s pályázat eredményeképpen kezdhette meg a három szakaszra, három feladatra szóló közös munkát. Ennek a kooperációnak a második része volt a 2007 júniusában Budapesten megrendezett „Felekezetek, egyházpolitika, identitás Magyarországon és Szlovákiában 1945 után” c. nemzetközi tudományos konferencia. A kötet a háromnapos szakmai rendezvényen elhangzott előadások szerkesztett szövegeit tartalmazza magyar és szlovák nyelven. A két ország neves történészei az egyháztörténeti konferencián a 20. századi egyházpolitika alapvető kérdéseit vizsgálták. Elemezték a két ország egyházjogi modelljeinek alakulását, a szekularizációs folyamatok sajátosságait és következményeit, az 1948 után létrejött szocialista tábor államainak egyházpolitikai konfliktusait, valamint az egyházak szerepét a nemzeti identitás megtartásában és erősítésében. A kötet több tanulmánya arra a kérdésre is választ keres, hogy miként sikerült az egyházaknak a pártállami évtizedeket túlélniük, s mennyiben tudtak aktív ellenállást kifejteni a vallás- és egyházellenes törekvésekkel szemben. A kötet Előszavát követő első nagyobb fejezet bemutatja az identitás, a tradíció és a szekularizáció szerepét. Gergely Jenő tanulmányában kitér a vallási és nemzeti identitás eltéréseire, összekapcsolódására. Véleménye szerint az egyházak és a felekezetek a polgári korban, a történelmi Magyarországon a nemzeti tudat alakítói, hordozói voltak, élén a nyelvvel és a kultúrával. A dualizmus korának végére kialakuló nemzeti ellentétek elsősorban ugyan a társadalmi és gazdasági eltérésekből származtak, azonban a nemzetiségi kérdésnek emellett voltak misztikus és vallási jegyei is. Ivan Petransky és Balogh Margit az 1945 és 1948 közötti, reményteli időszak egyházpolitikáját mutatják be országaikban. Lépésről lépésre haladva elemzik a visszalépés tendenciáit a vallási jogok és a szabadságjogok be-nem-tartása terén. Ivan Petransky szerint a második világháború befejezését követő első években nem beszélhetünk Szlovákiában egységes állami egyházpolitikai koncepcióról. Balogh Margit kifejti, hogy az államegyház bizonyos tekintetben túlélte önmagát, másrészt azonban államegyházból szemben álló egyházzá is vált. Ennek „köszönhető”, hogy később a proletárdiktatúra legfőbb céljává az egyháztalanítás és a vallásosság felszámolása vált. Tóth Ágnes tanulmányában kifejti, hogy milyen negatív hatással voltak a kitelepítések az evangélikus egyházra, annak ellenére, hogy
