Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)

2008 / 4. szám - RECENZIÓK - Feketéné Pál Enikő: Felekezetek, egyházpolitika, identitás / Konfesie, cirkevna politika, identita. Szerk.: Balogh Margit. Budapest, Kossuth, 2008. 451 old.

Recenzió 165 intenzív kampányt folytattak a német és szlovák hívek védelmében. A telepítések az egyházközségek életében, hitéletében, s az egyházszerve­zetben is jelentés károkat okoztak, megbontva a helyi társadalom ko­rábban kialakult kohézióját. Josef Halko tanulmányában 1949 nyará­nak egy unikális kísérletét mutatja be, amelyben a csehszlovák kommunisták megpróbáltak mesterségesen egy Rómától elszakadó nemzeti egyházat létrehozni, amely a kormánykörökkel állt volna ösz- szeköttetésben. A második fejezet a kommunista pártállamok katolikus és protes­táns felekezeteit mutatja be. Róbert Letz írásából átfogó képet kapunk az állami egyházpolitika mechanizmusáról. Gárdonyi Máté érdekes as­pektusból mutatja be, hogy milyen túlélési technikákat alkalmazott a katolikus egyház a megmaradás reményében, s hogy milyen arányban jelent meg a hétköznapok során az együttműködés és az ellenállás am­bivalenciája. Jan Pesek és Kiss Réka tanulságos előadásai jól szemlélte­tik a párhuzamokat és az eltéréseket a protestáns egyházak 1945-1989 közötti működési gyakorlata tekintetében Szlovákiában és Magyaror­szágon. Fejérdy András írásában áttekinti a szocialista országok II. Va­tikáni Zsinattal kapcsolatos magatartását, s ezen túl arra is választ ke­res, hogy mennyiben beszélhetünk centralizált, összehangolt kommunista egyházpolitikáról. Vizsgálatai azt mutatják, hogy az egyes országok egyházpolitikai álláspontja aszerint alakult, hogy milyen befo­lyással bírt a katolikus egyház az adott államban. Spannenberger Nor­bert a kelet-közép-európai katolikus egyházak kortárs nyugati sajtóbeli recepcióját ismerteti számos érdekes példát idézve. A harmadik fejezet a gyakran elfeledett és mindezidáig talán ke­vésbé bemutatott görög katolikusok és ortodoxok sajátos helyzetképét nyújtja a pártállami időszakban. Michal Barnovsky vállalkozik a görög katolikus egyház szlovákiai-, míg Véghseő Tamás a magyarországi és ukrajnai útkeresésének bemutatására. Ugyanez a „munkamegosztás” érvényesül az ortodoxia kapcsán is: Stanislav Konecny a szlovákiai or­todox egyház-, míg Dujmov Milan a magyar ortodoxia 1945 utáni tör­ténetét ábrázolja tanulmányában. A befejező szakasz szövegei a rendszerváltozást követő évek viszo­nyait elemzik. Máté-Tóth András és Sarnyai Csaba Máté közös munká­ja az 1996 és 2000 közötti,Aufbruch” nemzetközi kutatás eredményeit boncolgatja, különös tekintettel Magyarországra, Szlovákiára és Ukraj­nára. A tárgyalt országok kultúrájuk vallási dimenziója szerinti három csoport közül Szlovákia az ún. egyháziasan vallásos kultúrák és a kultúrvallási csoport határán helyezkedett el. Ez utóbbi halmazba tar­tozott Magyarország és Ukrajna is. Michaela Moravciková tanulmánya, valamint Mária Homisinová és Stefan Sutaj közös kutatásának ismerte­tése egyaránt a szlovákiai egyházpolitikát, a vallás és az egyház viszo­nyát elemzi 1989 után. Fedor Tibor írása bemutatja az egyház­finanszírozás és az egyházi ingatlanrendezés rendszerváltozást követő történetét, míg Fazekas Csaba azt taglalja, hogy milyen esélyei, lehető­ségei, megnyilatkozási terepei vannak az egyháztörténet-írásnak és ku­

Next

/
Oldalképek
Tartalom