Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Albert András: Gróf Bethlen Miklós, a protestáns politikus
42 Egyháztörténeti Szemle IX/1 (2008) ügyű. Szintén úgy jára ő is, noha Erdélyben senki ésszel, elmével vele nem ér, és a római császár első miniszterei között is tekintetben lehetett volna az ő nagy bölcseségéért: nagy boloncságot cselekedék, egy projectumot íra, hogy Erdélyben minemű directió állíttassák, az Austriai házból legyen ugyan az erdélyi fejedelemnek felesége, de a töröknek is adózzék. Több olyan haszontalanságok vadnak írásában, melyet egy csekély elméjű ember is könnyen megcsúfolhatna. Azt a projectumot titkon egy Pano Stepan nevű nála ismeretes görögnek adta vala kezében (mivel akkor Magyarországban tracta vala a német császárok és a magyarok között, az angliai és hollandiai követek, is mint mediatorok lejöttenek vala Nagy-Szombatban a tractára) ki akkor Bécsben akar vala menni, hogy az ángliai oratoroknak praesentálja. A görög Rabutinnak felviszi, s megmondja, hogy tőle Bethlen Miklós küldeni akarja tractára. Rabutin megolvastatván és megharaguván, Bethlen Miklóst arrestáltatja s megparancsolja a Guberniumnak, hogy törvényt tegyenek rája. Régen vala nehézség Bethlen Miklósra a generáltól azért, mert ő egyedül jó tudván egész Európában, úgy a császár udvarában levő politicát is, nem akar vala hizelkedni úgy sem a generálnak, sem a több német officéreknek, mint a több magyar, kik csaknem Isten gyanánt imádják vala őket, és egy rossz kornétásnak is Illustrissimus titulust adnak vala. A gubernátor is nem szerette, mert sok rossz dologról sokszor a gubernátort megintette, s mivel a gubernátor cape-rape ember vala, Bethlen Miklós sok afféle dolgaiban akadályt csinált. Apor István halálos ellensége vala, úgy a többi pápista urak is, sőt a maga religioján valók sem voltak benne contentusok vele, azért a maga felfuvalcságáért. így könnyen conspirálának ellene, és minyájan akarák veszedelmét.... Meg is sententiázák, s Rabutin azon vala, hogy meg is ölesse, de Bethlen Miklós causáját apellálá a császár eleiben, s felvivék azután magát is Bécsben, s azolta oda vagyon, nem hiszem, hogy többször onnan lebocsássák.”42 Cserei Mihály történetírói emlékezésében nyilvánvalóvá válik, hogy Bethlen Miklós kancellár árulás áldozata lett. Ez okozta politikai karrierjének bukását is.43 A Columba Noe soha sem jutott el a protestáns külhatalmak bécsi követeihez, akiknek eredetileg címezte. Ha e munka el is jutott volna a címzettekhez, akkor is legfeljebb Bethlen Miklóst vették volna oltalmukba. Valószínű az is, hogy az erdélyi protestantizmus érdekében kevés eredményt ért volna el. Az események folyamatára nem lett volna hatással.44 A Columba Noe-ban megfogalmazott tervezet megvalósítható lehetett volna egy rendezett, békés, gazdasági, társadalmi és politikai viszonyok között működő Erdélyi Fejedelemségben. Egy olyan Erdélyben, amelyet nem gyengített volna le II. Rákóczi 42 CSF.RF.T MIHÁLY: Erdély históriája. (1661-1711) Bp., 1983. 25. p. 43 Bethlent később Nagyszebenbe, majd Eszékre vitték, 1708-ban örökre száműzve Bécsbe került, ahonnan soha sem tért vissza Erdélybe 1716-ban bekövetkezett haláláig. 44 Gyárfás, 1924.178. p.
