Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: A pünkösdi mozgalom az 1940-es évek végén Magyarországon. Az ún. Csorba-féle egység (1949-1950)
A pünkösdi mozgalom az 1940-es évek végén Magyarországon Az ún. Csorba-féle egység (1949-1950)1 Rajki Zoltán A kommunista hatalomátvétel a magyarországi pünkösdi mozgalmat a megosztottság állapotában találta. Okai részben dogmatikai eredetűek, mint például a szabadkai prófétás mozgalom2 3 4 tanításához való viszonyulás, vagy a tökéletes szentségre való törekvés kérdése. A kialakult helyzetet leginkább az egyes csoportok vezetői közötti személyes ellentétek mélyítették el. A helyzet 1949 nyarán kaotikussá vált. Egyrészt a mozgalom peremén megtalálhatjuk a pünkösdi mozgalommal közvetlen kapcsolatot nem tartó, szombatot ünneplő Élő Isten Gyülekezetét,3 az 1935-ös szakadás idején a Rároha F. Dávidhoz4 hű csoport maradékát, az Isten Gyülekezeteinek Szövetségét. Számottevő befolyással rendelkezett a magyarországi pünkösdizmuson belül a prófétás mozga1 A tanulmány az OTKA K68299. számú pályázatának támogatásával készült. 2 Szabadkai prófétás mozgalom: Rácz Ferenc indította el 1943 első hónapjaiban Szabadkán. A próféta szolgálatát a második házastársa töltötte be. A prófétaság ajándékát kiemelték, és ennek egyértelmű bibliai tanításokat is alárendeltek. Tanításukban kiemelt szerepet kapott a bűnvallás. Eszerint minden gyülekezeti tagnak meg kellett vallania bűneit egy lelkimunkásnak. Utóbbiak „isteni kijelentés” alapján kerültek ebbe a funkcióba. Csupán az a gyülekezeti tag vehetett úrvacsorát, aki szűkebb körben egy próféta előtt megjelent és imádkozott. A próféta ezek után „isteni kijelentésként” közölte az illetővel, hogy vehet úrvacsorát, vagy sem. A bemerítést szükségtelennek tartották, míg a Szentlélek-keresztséget az üdvösség feltételének. A szabadkai prófétás mozgalom a magyarországi pünkösdi közösséget a szétziláltság állapotában találta. Egyes csoportok egy bevetett, vagy elismert egyház védelmét élvezték és formálisan vállalni kellett a hivatalos egyház tanítását. Mások illegális összejöveteleket tartottak. Egyes közösségek így átvették a tanítást (pl. az őskeresztyének), mások elzárkóztak tőle (pl. Evangéliumi Pünkösdi Egyház). 3 Élő Isten Gyülekezete 1920-as évek végén, 1930-as évek elején jött létre Magyarországon. Hitvallásukban a pünkösdi (Szentlélek-keresztség) és az adventista (szombat, úrvacsorái lábmosás) tanítások hatása érződik. 4 Rároha F. Dávid magyar származású amerikai pünkösdi misszionárius feleségével 1927 augusztusában érkezett Magyarországra, és rövidesen a néhány éve induló magyarországi pünkösdi mozgalom vezetője lett. Magyarországot a tartózkodási engedélyük lejárta miatt hagyták el 1931- ben. 1935-ben szembekerült a Rároha házaspár a nemzetközi pünkösdi vezetéssel. Eredményeként Magyarországon szakadás jött létre, és Rároha F. Dávid az ún. Isten Gyülekezetek Missziója Magyarországon nevű vallási közösség vezetője lett. Végül 1936-ban tért haza a feleségével az Amerikai Egyesült Államokba.
