Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: A pünkösdi mozgalom az 1940-es évek végén Magyarországon. Az ún. Csorba-féle egység (1949-1950)
A pünkösdi mozgalom az 1940-es évek végén 117 lomhoz erősebben kötődő őskeresztyén közösségi Legjelentősebb hatást a pünkösdizmus életére az Evangéliumi Pünkösdi Egyház5 6 * és az Evangéliumi Keresztyén Gyülekezetek? töltötte be. Az egyes csoportok között, és gyakran még azokon belül is kialakulatlanok voltak az erőviszonyok. Szervezeti életük, liturgiájuk és dogmatika-rendszerük még nem tisztázódott le. Egy demokratikus berendezkedésű államban évtizedeket igényelt volna, hogy a mozgalom önmaga megoldja ezeket a kérdéseket. A kommunista diktatúra azonban rendezett, áttekinthető egyházakat akart, amelyek könnyen ellenőrizhetők, manipulálhatók. így a magyarországi pünkösdi mozgalom egyháziasodása egy mesterségesen felgyorsított folyamatként zajlott le, amelyben a Magyarországi Szabadegyházak Szövetsége (MSZSZ), illetve később a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa (SZÉT) kulcsszerepet játszott. A kommunista hatalomátvétel után megnőtt az MSZSZ felelőssége a pünkösdi mozgalom irányában, mivel a kisebb felekezetek legális működése csupán a szövetségen (tagegyházként, vagy szövetség felügyelete alatt) keresztül volt biztosítható.8 * A pünkösdi mozgalom megosztottsága, és az egyes közösségekben tapasztalható eksztatikus jelenségek (hangos tömeges imádkozás, gyógyításból ne csináljanak reklámot, titkos és zárt összejövetelek) problémát jelentettek a szövetség vezetői számára.? Az MSZSZ kénytelen volt rendszeresen foglalkozni a pünkösdi szakadás kérdésével, mert az állami szervek is az MSZSZ- t keresték meg a mozgalommal kapcsolatosan, illetve az egyes csoportok is képviseltetni szerették volna magukat a szövetségben. Az MSZSZ elnöke - dr. Kiss Ferenc orvosprofesszor - ezért 1949 elején felszólította a pünkösdieket, hogy „teremtsenek rendet saját portájukon”, és egységes tanácsot alkotva egy megbízottat küldjenek az MSZSZ-be.10 Ugyanis a mozgalom entitásai közül egyedül az Evangéliumi Pünkösdi Egyház volt az MSZSZ tagja 1946-tól, míg a többi a szövetségen kívül tevékenykedett. A pünkösdi közösségek végül 1945 és 1958 között az 5 Őskeresztyény Gyülekezet az ún. prófétás mozgalom útjait kereső csoportként alakult meg 1946 augusztusában a Sárkány fivérek vezetésével. 6 Az Evangéliumi Pünkösdi Egyház Tomi József vezetésével 1945-ben szerveződött, és elvetette a szabadkai prófétás mozgalom tanítását. ? Az Evangéliumi Keresztyén Gyülekezet 1949 tavaszán jött létre Ladó József, Deák József, Szűcs József, Kalincsák Mihály és Kurgyis János vezetésével, miután kiváltak az Evangéliumi Pünkösdi Egyházból, amelybe 1947-ben olvadtak bele. 8 Ez alól kivételt 1950 és 1958 között a Hetednapi Adventista Egyház jelentett, illetve 1981-től a Magyarországi Metodista Egyházból kivált Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség. ? Tóth László- Makovei János - Kovács Béla - Pataky Albert: A pünkösdi mozgalom Magyarországon. Bp., 1998. (továbbiakban: Tóth-Makovei- KováCS-Pataky, 1998.) 144. p. 10 Evangéliumi Pünkösdi Közösség Irattára (továbbiakban EPK.) Az Evangéliumi Keresztyének Gyülekezete 1949. április 5-én Kispesten megtartott konferenciájának jegyzőkönyve.
