Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)

2008 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Albert András: Gróf Bethlen Miklós, a protestáns politikus

34

Egyháztörténeti Szemle IX/1 (2008)

országgyűlés megtárgyalni a kiadott Diplomát. Az országgyűlés véleménye megoszlott a Diplomával kapcsolatosan. Az egyik rész a Diplomát csak azzal a feltétellel akarta elfogadni, ha a bécsi udvar II. Apafi Mihályt (1681-1713) megerősíti a fejedelemségben. A másik csoport azt javasolta, hogy a Diplomát utasítsák vissza és kérjék csupán az Apafi megerősítését, egy harmadik kis csoport azt tanácsolta, hogy Apafi megerősítéséig ne gubernátor, hanem a tanács kormányozzon. A rendek a Bécsből leküldött Diploma heopoldinum hitlevelet 1691. január 18-án elfogadták, és a hűségesküt letették I. Lipótnak.22

Az új erdélyi kormányzat (1691-1696)

I. Lipót (1657-1705) Diplomájának elfogadása az 1691. januári országgyűlésen lezár és egyben megnyit egy korszakot. Erdély új európai beilleszkedésének hosszú, 1685-től tartó előkészítő szakasza — amelynek során a fejedelemség politikai vezetőrétege tárgyalásokkal és szerződésekkel próbálta megőrizni közjogi státuszát a négy bevett vallás rendszerével együtt — ezzel véget ért. A megfelelő történelmi pillanatban Bethlen Miklós bécsi tárgyalásai eredményeképpen létrejött Diploma Deopoldinum első változatában kompromisszumos megoldás volt. Ez a Diploma lehetőséget biztosított Erdély korábbi jogrendjének a fenntartására.2-1 Az előkészítő időszakaszt egy új korszak követi: a rekatolizációs törekvések és a Habsburg uralom elleni politikai küzdelem ideje. Az erdélyi protestantizmus politikai elitjének célja az volt, hogy az új integrációban elkerüljék a Királyi Magyarország protestáns egyházainak keserű sorsát. Az erdélyi politikai elit számára, legfőképpen Bethlen Miklósban elevenen éltek még az 1671- 1681 közötti „gyászévtized” tanulságai. E végett Bethlen Miklós már az 1690 őszi bécsi tárgyalások alkalmával a négy bevett felekezet jogaira vonatkozó cikkely mellé egyúttal a kolozsvári és gyulafehérvári katolikus templomok újjáépítését is javasolta a Diploma első változatának szövegébe.24 Az országgyűlés azzal honorálta meg Bethlen óriási politikai erőfeszítéseit, hogy' ellene fordult. Bethlen lemondott a gubernátorság betöltésének jogáról és a saját sorsát a rendek kezébe tette. 1691 januárjától a Diploma laeopoldinum szerint a fejedelmi tanács korábban betöltött politikai és kormányzati szerepét Erdély legfelsőbb helyi kormányszerve, a Gubernium vette át. A rendek a politikai téren járadan, tehetségtelen Bán- ffy Györgyöt választották meg Erdély gubernátorává. Bethlen Miklós hat szavazattal kapott kevesebbet. O a kancellári széket kapta meg. Bethlen Gergely lett az erdélyi hadak főgenerálisa, Haller jános pedig a kincstartói tisztséget kapta meg. A négy főtisztségbe három református és egy katolikus vallású főúr került. Protestáns többségű lett a guberniumi tanácsosok

22 KŐVÁRY LÁSZLÓ: Erdély történelme. Kolozsvár, 1859-1866. V. köt. 217. p.

23 POKOLY, 1904. 21. p.

24 TkÓCSÁNYI ZSOLT: Habsburg-politika és Habsburg-kormáiiyzat Erdélyben, 1690-1740. Bp., 1988. (továbbiakban: TRQCSÁNYl, 1988.) 203. p.