Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Albert András: Gróf Bethlen Miklós, a protestáns politikus
32 Egyháztörténeti Szemle IX/1 (2008) urakat küldje be hozzá Szebenbe. Teleki Mihály és a többi erdélyi főúr mind a hűségnyilatkozat elfogadására szavazott. Egyedül Bethlen Miklós szólt ellene és helytelenítette a hűségnyilatkozat elfogadását. Erdély újra visszatért a Magyar Királysághoz. A Diploma Habsburg részről történő elfogadása még váratott magára. Bethlen Miklós és a Diploma Leopoldinum valláspolitikai jelentősége Teleki Mihálynak a zernyesti csatában (1690) történő halála után Bethlen Miklós számára megnyílt a politikai síkon való kibontakozás lehetősége. Erdély politikai elitjének figyelme egyre inkább feléje fordult. A fejedelmi tanács — melynek tagja volt — igénybe vette tanácsait. O volt a legképzettebb és legtehetségesebb politikus a tanácsban és az egész fejedelemségben. Bár csak egy éve volt tagja a tanácsnak, őt tekintették vezetőjüknek.17 A közmegbecsülés és tisztelet mellett azonban nagy volt azok tábora is, akik féltették hatalmi bázisukat, amelyet még I. Apafi Mihály fejedelemtől kaptak meg. Az erdélyi viszonyokat tükrözte az a féltékenység és bizalmatlanság, amely vele szemben megnyilvánult. A közállapotokra és az ellenzői mentalitására vet fényt a szigorú Instructio ... kezdetű irata, amelyet ő adott ki. A bizalmatlanság bizonyítékául szolgált az a tény, hogy nem őt akarták követként Bécsbe küldeni. Erélyes fellépése és saját ajánlása után bízták meg — komoly feltételekkel — a bécsi követjárással. Bethlen Miklós 1690. augusztus 31-én indult Kolozsvárról és egy hetes utazás után, szeptember 8-án érkezett meg Bécsbe. Bethlen bécsi követségét a Sudores et cruces című emlékiratában18 illetve az Önéletírásban örökíti meg. Visszaemlékezéseiben elmondja, hogy milyen módon segítettek a tárgyalásokon az angol, porosz és más protestáns diplomaták. Különösen Kinsky kancellár tanúsított nagy megértést és segítőkészséget az erdélyi ügy iránt. Beadványokkal, tervezetekkel próbált segíteni és nyomást gyakorolni az Udvarra. A követség sikere még sem ennek köszönhető, hanem inkább Bethlen Miklós politikusi tehetségének és tekintélyének. A teljes sikert azonban Thököly Imre kalandos hadjáratai, pillanatnyi sikerei és a török újabb sikeres hódításai hozták meg. A zernyesti csatavesztés után Bethlennek sikerült elfogadtatnia azt a felterjesztését, amely szerint Erdélyt csak úgy tarthatják meg a törökkel szemben, ha Bécs biztosítja alkotmányát és a három nemzet autonómiáját. Az Udvar belátta azt, hogy eg)' leigázott Erdély katonai erőket kötne le és vonna el az oszmán- Habsburg hadszíntérről. A törökkel szemben csak eg)' pacifikáit Erdéllyel 17 Gyárfás, 1924.81. p. 18 „Kidolgoztam a diplomatervezetet [...] azt az eszközt, amivel hazám a kereszténység számára valamiképp megtartható lenne.” — számol be Bethlen Miklós a Sudores et Cruces Nicolai comitis Bethlen lapjain legsikeresebb politikai tevékenységéről. Ld. Bethlen Miklós gróf fáradozásai és gyötrelmei. In: Bethlen-levelek. II. 1181-1197. p.
