Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Albert András: Gróf Bethlen Miklós, a protestáns politikus
Gróf Bethlen Miklós, a protestáns politikus 31 Személyes szabadsága felől úgy döntöttek, hogy lakásán tartózkodhat és szabad kijárást biztosítottak neki, de sohasem térhet vissza Erdélybe. Bethlen Miklós röpirata az erdélyi protestantizmus védelmében A balázsfalvi egyezmény (1687) után egyre jobban világosabbá vált az erdélyi politikai elit számára az a tény, hogy a fejedelemség jövője megpecsételődött. Apafi Mihály fejedelem és a tanácsurak Fogarasban rabok a saját országukban. A fejedelemségben immár a Habsburg-udvar katonasága parancsolt. A katonaság kiteleltetésének költségeit pedig Erdély lakosságának kellett megfizetnie. E kilátástalan és tanácstalan állapotok között fogalmazta meg Bethlen Miklós a Moribunda Transsylvania ad pedes augusti imperatoris Teopoldi proiecta („A haldokló Erdély a felséges Lipót császár lábainál”) című röpiratát. E művében Bethlen kéri, hogy Lipót császár adja ki Erdélynek a Diplomát Az erdélyi rendek azt annak idején tájékozatlanságból, de nem rosszakaratból visszautasították. Bethlen Miklós kérvénnyel fordult a császárhoz. Kérvénye az Erdélyi Fejedelemség jövőbeni politikai koncepcióját tartalmazta. Koncepciójában a császárnak orvosolnia kellene a kormányzat bajait és az erdélyi fejedelem jogkörét meghagyva, engednie kellene, hogy a felterjesztett Diploma alapján Erdély a császári hatalom protektorátusa alatt saját törvényei szerint és a vallás- szabadság fenntartásával működjön a jövőben.16 A bécsi udvarhoz felterjesztett iratának nem lett meg az a hatása, amelyet várt tőle. Bécsnek geopolitikai, hatalmi pozíciói nem követelték meg azt, hogy garantálják az Erdélyi Fejedelemség alkotmányát. A Muribunda Transsykanta-n-sk volt azonban más pozitív hatása: megalapozta Bethlen Miklós tekintélyét a bécsi udvarban. Az Udvar felfigyelt Bethlen személyére. Felismerték személyében a kiváló politikust, akivel érdemes tárgyalni. A következő hatást a két erdélyi politikus Bethlen és Teleki Mihály közeledését segítette elő. A harmadik és egyben legnagyobb hatása a műnek abban rejlett, hogy Caraffa katonai parancsnok a műben megfogalmazottak értelmében dolgozta ki Erdély szervezéséről szóló tervezetét. A Muribunda Transylvania emlékiratban Bethlen oly meggyőzően fejtegette azt, hogy Erdély csak a saját törvényei és államszerkezete megtartásával békéltethető meg. Az Udvar célja az volt, hogy az erdélyi fejedelem és a rendek formális hűségnyilatkozatban biztosítsák az Udvart lojalitásukról. Caraffa tábornok megpróbált érvényt szerezni a bécsi udvar politikájának. A feladata az volt, hogy az egyoldalú hűségnyilatkozatot megszerezze, anélkül, hogy bármily engedményt biztosítsanak az erdélyi alkotmány megtartását illetően. Caraffa 1688 februárjában érkezett meg Szebenbe és kemény kézzel fogott hozzá a feladat elvégzéséhez. A fejedelmi szállást lefoglalta majd üzenetet küldött Apafinak, hogy a névszerint kijelölt fő16 GYÁRFÁS Elemér: Bethlen Miklós kancellár, 1642-1716. Dicsőszentmárton, 1924. (továbbiakban: GYÁRFÁS, 1924.) 71-73. p.
