Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 3. szám - A KATEDRÁRÓL - Szaniszló, Inocent-Mária V.: Esterházy Miklós megtérése és a nagyszombati jezsuiták missziós munkája Sopronnyéken
Esterházy Miklós megtérése és a nagyszombati jezsuiták 91 sál próbált időt nyerni. Támogatásáról biztosította Bethlent, aki viszont hiába örülhetett annak, hogy örökös ellensége megváltozott, hiszen parancsa csak szeptember 30-án érkezett meg, amikorra Esterházy már kiszabadult és a megszállóknak menekülniük kellett.11 Eközben Esterházy segítségül hívta a környékbeli jobbágyokat, majd 700 lovassal, 400 kozákkal, 300 muskétással és 40 ágyúval megérkezett Dampierre generális. A csatában közel 1200 Bethlen-párti katona esett el, Tarródy Mátyással, Bethlen vezérével egyetemben. A lakompaki csata volt az egyik oka a sopronnyékiek kivételes megjutalmazásának, akik ez által kiváltságokat nyertek. Bár a nemesi család többi tagja ellene volt, Esterházy Miklósnak mégis sikerült elérnie, hogy a sopronnyékiek az úrbéri erdőket - melyek azelőtt a lánzséri uradalom tartozékai voltak - saját tulajdonukba kapják.12 * * Az erdőket egyenlően felosztották közöttük. A sopronnyéki férfiak (jobbágyok) ezen túl abban a kiváltságban is részesültek, hogy különleges ünnepi alkalmakkor kék hajdúegyenruhában, fegyverrel és a királyi zászlót hordozva jelenhettek meg. Az első zászlót személyesen Esterházy Miklós herceg ajándékozta a falunak.^ 1621. november 8-án Nikolsburgban, a fehérhegyi csata után Bethlen lemondott a magyar királyi címről, amiért cserébe a korábban Esterházy-birtoknak számító munkácsi várral és a környékbeli földekkel rendelkezhetett. Esterházy Miklós, akinek családja Galántából származik, Fraknó várának tulajdonosa és Kismarton ura lett, illetve grófi címmel illették. Később még nádori rangra is emelték, e minőségében egyesítette a Magyar Királyság területén fekvő Esterházy-uradalmakat. Ő maga viszont már nem érte meg utóbbiak Habsburgoknak történő visszaadá11 Zipser esperes hivatkozásai szerint a csatáról a következők számolnak be: Dampierre generális a császárnak 1620. október 1-jén, Bécsújhelyben; Monsieur de Puysveux, XIII. Lajos francia király bécsi követe; és végül maga Bethlen Gábor a soproni várkapitánynak, Sennyey Gáspárnak, Hamburg megszállásakor 1620. október í-jén reggel 5 órakor. 12 Esterházy 1618-ban árokkal körülvett vízvárrá építtette át a lakompaki várat, mert a hegyekhez közel fekvő lánzséri vár nem volt alkalmas a birtokok kezelésére. « A zászlót, ami később a „legényzászló” nevet kapta, a templomban őrzik. Jobb oldalán a német-római császárság címere látható. A birodalmi sas mellén a máriacelli Mária-kép található. A címer felett az 1622-es évszám olvasható, hiszen a zászlót a nikolsburgi béke után kapták meg a sopronnyékiek. A zászló jobb oldalán az Esterházy címer látható a A. E. D. G. iniciálékkal.
