Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)

2008 / 3. szám - A KATEDRÁRÓL - Szaniszló, Inocent-Mária V.: Esterházy Miklós megtérése és a nagyszombati jezsuiták missziós munkája Sopronnyéken

90

Egyháztörténeti Szemle IX/3 (2008)

missziójának8 segítségével ekkor sikerült alattvalóit a katolikus vallásra téríteni.9

A lakompaki csatáról érdemes megemlíteni, hogy miközben

II. Ferdinánd császár Heinrich Dampierre-Duval generálist bízta meg Magyarország vezetésével, a soproniak pedig Cziráky Mózest, a császár követőjét fogva tartották, Esterházy a császár követeléseivel a városba érkezett, majd 1620. szeptember 26-án a városi tanács haragja elől saját kastélyába kényszerült menekülni. Amikor a visszavonulás során Huszár István teljes 3000 fős lovasságával és Petneházy István kb. 1000 hajdújával meglepte, még a biztonságos lánzséri erődbe sem tudott átvonulni. Személyesen Bethlen Gábortól kapott ultimátumot 1620. szeptember

29-éig.10 Mivel Dampierre egységei késtek, Esterházy alkudozás8 Uo. 71. Fred, Sinowatz: Reformation. Bgld. Forschungen Heft 35, 111. (Forrás: Nationalbibliothek Österreichs 12 031-től 12 037-ig, Missio Palatina 1633, 1638 és 1640.) A jezsuita misszió 1620-ban költözött a lakompaki várba, és 1624-ben a Soproni Nyékre. Viszont egy régebbi forrás azt tanúsítja, hogy a nagyszombati jezsuiták már évtizedekkel hamarabb kibérelték 4 évre a lakompaki várat, ami akkortájt Oláh Miklós esztergomi érsek tulajdonában volt, akinek unokaöccse (durva viselkedése miatt) nem igazán volt kedvelt tulajdonos. A vár ebben az időben még közel sem volt kész, csak 1618-ban, Esterházy vezetésével fejezték be. Mihalkovics, 2000. 76.; ld. Schmeller, Adelheid: Das Burgenland. Seine Kunstwerke, historischen Lebens- und Siedlungsformen. Salzburg, 1968.136.

9 A reformáció és ellenreformáció idejének néhány jellemzőjéről: Mihalkovics, 2000. 46-58. Ez alapján elképzelhető, milyen kaotikus volt a mohácsi csata utáni időszak, de ugyanakkor megfigyelhetőek a jezsuiták sikerei a sopronnyéki (Neckenmarkt), sopronszentmártoni (St. Martin), sopronderecskei (Drassmarkt), valamint alsópulyai (Unterpullendorf) és középpulyai (Mittel-pullendorf) egyházközségekben. Uo. 55.

10 Esterházy Miklós állítólag ígéretet tett Szent Mihály arkangyalnak arra az esetre, ha kisegíti őt ebből a helyzetből. Ezeket az ígéreteket egyrészt a jezsuita misszió meghívásával, másrészt a kismartom ferences kolostor megépítésével váltotta valóra. Utóbbi bejárata fölött a következő felirat olvasható: „Ezt a rendházat őexcellenciája, nagyra becsült Esterházy Miklós gróf, a királyi Magyarország nádora emeltette az Úr 1629. évében Szent Mihálynak és Szent Ferencnek tett ígéretek segítségével a lázadók felett aratott szerencsés győzelem után.” Hasonlóképpen, a fraknói vár tornyának csúcsát Mihály arkangyal képmásával díszíttette. Zipser, 1995. 7. Végül Esterházynak a zsidókhoz fűződő viszonyára szeretnék még kitérni, akik, miután a monarchia számos városából elüldözték őket, Lakompakon leltek menedékre, ahol bebizonyították kereskedelemre való rátermettségüket és kereskedelmi iskolát is alapítottak. Mihalkovics, 2000. 56- 58.