Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 3. szám - A KATEDRÁRÓL - Szaniszló, Inocent-Mária V.: Esterházy Miklós megtérése és a nagyszombati jezsuiták missziós munkája Sopronnyéken
A KATEDRÁRÓL Esterházy Miklós megtérése és a nagyszombati jezsuiták missziós munkája Sopronnyéken Szaniszló Inocent-Märia O.P. A Közép-Burgenlandban ma élő hagyományok és hiedelmek eredete néhány olyan történelmi tényre vezethetne vissza, amelyek nem csak ennek a országrész népének, hanem az egykori Habsburg-monarchia nagy részének életét is meghatározta. Az első fontos mozzanat Esterházy Miklós későbbi magyar nádor áttérése volt a katolikus hitre, majd - a győzedelmes lakompaki (Lackenbach) csata után - következett a jezsuita rend meghívása Közép-Burgenlandba, és az ő sikeres küldetésük. Ahogy ma az Őrvidéken (Burgenland) munkálkodók - azon a vidéken, melyet korábban még térképen sem tudtam volna elhelyezni -, olyan összefüggések körvonalazódnak szemeim előtt, amelyek szülőföldem számára is nagy jelentőséggel bírnak. Szülővárosom nemrég ünnepelte a századik, jubileumi évfordulóját annak, hogy végleg elhelyezték II. Rákóczi Ferenc magyar fejedelem földi maradványait a kassai Szent Erzsébet dóm kriptájában, 2007. május 22-én pedig Bubics Zsigmond kassai güspök halálának századik évfordulójáról emlékeztünk meg. Ő - mintegy véletlenül - szintén erről a különleges vidékről származik.1 Magyarország nyugati vidékét - vagyis a mi térségünket is - évtizedeken át őrölte a Habsburgok és a magyar nemesség harca. Erről számos történész tudna bizonyára még többet mesélni. A Habsburgok elleni harc kellős közepén, a 16. század derekán hódító útjára indult egy újabb hit is Luther Márton munkássága nyomán, amit Közép-Európában Kálvin reformtörekvései is kiegészítettek. A reformáció és ellenreformáció törekvései — az akkori korok politikájával egyetemben - hosszú időn át a legkülönbözőbb táborokra osztotta Európát, és mint azelőtt, akkoriban is igaz volt: „cuius regio, eius religio - akié a föld, azé a vallás”. Ezen események ellenére és annak dacára, hogy az egyes felek időről időre hajlandóak voltak még „az ördöggel is lepak- tálni” (például egyrészt a törökkel és a svédekkel, másrészt Itáli- ával vagy a franciákkal), így előnyösebb pozíciót szerezhettek a 1 A püspök tevékenységének számos nyomát fedezhetjük fel Burgen- landban a kismartoni hegy templomában álló Haydn-kriptától kezdve egészen az fraknói várban őrzött Esterházy-gyűjtemény híres órájáig.
