Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 3. szám - A KATEDRÁRÓL - Szaniszló, Inocent-Mária V.: Esterházy Miklós megtérése és a nagyszombati jezsuiták missziós munkája Sopronnyéken
88 Egyháztörténeti Szemle IX/3 (2008) másik táborral szemben, olyan nemes tetteket is véghezvittek, melyek jelentősége érezhető és talán még ma is (vagy még csak ma) értékelhető. Ugyanis - az említett összefüggések ismeretében - egyáltalán nem volt könnyű az egyszerű embereket a hit által megszólítani. A hit a jóakaratú emberek szívében megjelenik, és így teszi lehetővé a párbeszédet minden egyes nép és vallás között. A reformáció érezhetően érintette Burgenland lakosságát is, ami egyszer Kelet-Magyarországhoz, máskor a Német-Római Birodalomhoz tartozott.2 Mind Sopronnyék település (németül Neckenmarkt), mind annak közvetlen környezete Sersffy Ferenc lánzséri (Burg Landsee) földbirtokos birtokához tartozott, aki áttért a lutheri hitre és annak terjesztőjévé vált. Ő volt a régió egyetlen protestáns földesura.3 A harmincéves háború alatt a jezsuitákat elüldözték a monarchiából. II. Mátyás király halála (1619. március 20.) után II. Ferdinánd került a trónra (később német-római császár is lett), amikor Bethlen Gábor erdélyi fejedelem azzal a céllal is kereste a kapcsolatot a cseh felkelőkkel, hogy Magyarország királya lehessen. Bethlen 1619 őszén II. Ferdinánd ellen vonult. Felső-Magyarországon toborzott seregével már október elején a pozsonyi városkapuk előtt állt. A város sikeres elfoglalása után magához ragadta a magyar királyi koronát, Bécs felé menetelt, majd december 5-én békét kötött, ami néhány hónapig volt érvényben. De Bethlen közben Sopronban is járt, és a város kész volt kinyitni neki a városkapukat. 1620-ban kikiáltatta magát magyar királlyá, és egyesített cseh-magyar seregével Pozsonyon át Hamburgba vonult. Ezekben a mozgalmas időkben egy ifjú nemes állt a Habsburgok mellé, győzelemhez segítve ügyüket: Esterházy Miklós. Bár ennek politikai jelentősége volt, ahogy már említettük, először a katolikus vallásra tért át és csak ezután segítette az ellen- reformációt. Jelmondata így szólt: „virtute duce comite fortuna”, ahogy az Esterházy Miklós és első hitvese, Sersffy Orsolya címerében is olvasható a lakompaki vár kápolnájának bejárata fölött. 2 Ezt a témát dolgozta fel diplomamunkájában — Andreas Schwarz konzulens vezetésével — a bécsi egyetem Bölcsészettudományi karán: Mihalkovics, Ernst: Die Geschichte der Grundherrschaft Landsee- Lackenbach im Mittelalter bis in die Frühe Neuzeit. Wien, 2000. (Kézirat. Továbbiakban: Mihalkovics, 2000.) 3 Dersffy Ferenc apja több magyarországi vár ura volt. 1556-ban kassai várkapitány, két évvel később az egész Dunántúl vidékének kapitánya lett, és a törökök elleni küzdelemben esett el. Mihalkovics, 2000.71.
