Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 3. szám - TANULMÁNY - Kárbin Ákos: Egyházpolitikai küzdelmek Egerben, 1890-1895
50 Egyháztörténeti Szemle IX/3 (2008) legtöbb adót fizető' polgárok közül került ki.18 Összesen 104 képviselő volt és ez alapján 52-en virilisták voltak. Korábban a papság nem került be a városi képviselőtestületbe, de ezzel a lépéssel a városigazgatásban megjelentek az érsekség, a káptalan, a plébániák papi személyei. Tehát a gazdag egyház csendben átmentette a politikai hatalmát és így elsimultak a városi hierarchiában a hatalmi harcok. Egernek 1870-ben 19150, 1890-ben 23638, majd 1900-ra pedig 25893 lakosa volt.1? A városlakók vallásukat tekintve az 1900-as adatok szerint 22225-en voltak római katolikusok, ami a 88,35 %-a népességnek, 2642-én pedig izraeliták, ami 9,8 %-a a város lakóinak. A kulturális életről elmondható, hogy nagyon pezsgő és színes volt, gondoljunk csak ilyen személyekre, mint: Szvorényi József, Bródy Sándor, Gárdonyi Géza, Zalár József. Jelen tanulmányban nagy hangsúlyt fektetek a korabeli publicisztikákra. A dualizmus korában, 1867-1918 között összesen 18 különböző újságot adtak közre, persze ezek között volt nagyon rövid életű lap is. Ez azért nagyon érdekes, mert a 1830-as évek végétől 1860-ig szinte nincs hírlap Eger városában. Ezek közül a legérdekesebb az Egri Híradó, amely 1893-ban indult és egészen 1910-ig jelent meg hetente kétszer. A lap egyházbarát, egyházhoz közeli, konzervatív hangot ütött meg, amely nem meglepő, mivel sok papot találunk a munkatársai között. Időnként felbukkannak benne a Függetleségi Párt felfogását tükröző gondolatok is. 1863 és 1944 között jelent meg az Eger című újság, amely szintén politikai és vegyes jellegű lap volt. A politikai jellegű lapok mellett 1869-től jelent meg az Egri Egyházmegyei Közlöny egészen 1944-ig. A lap havonta kétszer jelent meg és az egyházmegye papságát tájékoztatta az aktuális egyházpolitikai kérdésekről, mindemellett teológiai, filozófiai és egyháztörténeti cikkeket is közölt.20 Ezek a lapok élénken példázzák az egyházpolitikai törvények megalkotásáért vívott politikai harcot és a törvények egri fogadtatását, illetve azok betartását. A törvények megalkotását követően, vagyis a király általi ellenjegyzés után bekerülnek a törvénytárba és ezt követően a helyi igazgatás, helyi adminisztráció feladata, hogy úgymond érvényt szerezzen a hatályos rendelkezéseknek. Most pedig néz18 Nagy József: Eger története. Bp., 1978. (továbbiakban: Nagy, 1978.) 290. >9 Révai Nagy Lexikona. VI. köt. Dúc-Etele. Bp., 1912.154. 20 Nagy, 1978.305.
