Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)

2008 / 3. szám - TANULMÁNY - Sarnyai Csaba Máté: Deák Ferenc és a katolikus önkormányzat megvalósításának nehézségei

Deák Ferenc és a katolikus önkormányzat 41 csakhogy a 20. §. szerint a választói névjegyzék csak egy pél­dányban készül, a központi bizottságnál tehát nem lesz. Deák úgy kívánta áthidalni ezt a nehézséget, hogy a vitás ese­tekben első fokon a plébániai bizottságok döntenének, ahol kéz­nél van a vonatkozó névjegyzék, és a központi bizottságok csak fellebbviteli fórumként szolgálnának az első döntéssel elégedet­lenek számára. A vita eredményeként a gyűlés elfogadta a Deák Ferenc által javasolt szöveget. A következő problémakör, amelynek kapcsán Deák a szavát hallatta az, hogy a készülő választási szabályzat bizottsági terve­zetében nem volt eleve kikötve, hogy: az autonómiát szervező kongresszus alelnökét csak a világi képviselők közül választhat­ja.59 Az elnök hivatalból a hercegprímás volt, akit akadályoztatás esetén helyettesíteni kellett, az eredeti javaslat nem pontosította, hogy világi vagy egyházi személy, esetleg mindkettő lehet a he­lyettesítő alelnök. Kuti Márton arra hívta fel a figyelmet, hogy már a püspöki kar által kidolgozott elképzelésben is világosan szerepel: az alelnök csak világi lehet. Ezért a tárgyalt bizottsági javaslat jelentős visszalépést jelentene. Ki kell tehát egyértelmű­en mondani, hogy világi alelnököt a gyűlés választ. Deák Ferenc hozzászólásában ezt a javaslatot azért is támogatja, mert a jelen tanácskozáson is ez történt. Az hogy az alelnök a világiak közül kerüljön ki kézenfekvő, mert az összehívandó szervező gyűlésen egyháziak és világiak egyaránt részt vesznek majd, épp az utób­biak 2/3-os többségével.60 A gyűlés végül elfogadta a változta­tást. Az autonómia-szervező gyűlés választási szabályzatáról szóló bizottsági javaslat tárgyalásának61 utolsó mozzanata volt, a - tervezetben nem szereplő - Kuti Márton-féle javaslat, hogy az összehívandó kongresszus képviselői kapjanak napidíjat.62 Gál János a kérdés eldöntését a jövőbeni szervező gyűlésre akarta bízni, hisz a tervek szerint ennek föladata lesz a katolikus alapít­ványi jövedelmekről rendelkezni. Abban az esetben pedig, ha az egyházi-hitéleti és iskolai szükségletek fedezése után még meg­59 A katolikus autonómiát előkészítő gyűlés 1869. október 12-én tartott ülésén folytatta az autonómiát szervező gyűlés tagjainak választásá­ról szóló bizottsági javaslat 31. §.-ának tárgyalását, amely így szólt: ,A szervező gyülekezetnek elnöke az ország hercegprímása vagy e célra megbízott helyettese.” KÓNYI, 1886. 249. 60 Uo. 61 A katolikus autonómiát előkészítő gyűlés 1869. október 12-én tartott ülésén befejezte az autonómiát szervező gyűlés tagjainak választásá­ról szóló bizottsági javaslat tárgyalását. 62 KÓNYI, 1886. 250.

Next

/
Oldalképek
Tartalom