Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)

2007 / 2. szám - DOKUMENTUM - Nagy Gábor: "Illi victoriam canunt, nos tristes revertimur" (adalék 1598 tavaszának váradi eseményeihez)

Adalék 1598 tavaszának váradi eseményeihez

183

ismertetendő mentsége alapján — csak annyit ír, azok figyelmeztették a katolikusokat: hagyják el a kápolnát. így akarták ugyanis megakadályozni, hogy ezek „az elmúlt esztendőben épített kápolna birtokában jogszerű elévülés révén megerősödjenek”.11 Szamosközy, mielőtt az előzményeket is részletesen ismerted, egyetlen mondatban foglalja össze a történteket: a váradiak összeesküdvén („coniuratione facta”) a jezsuitákat, akik néhány hónapja telepedtek meg a városban, kihajították. Amint Zsigmond távozásával addigi félelmüktől megszabadultak, megüzenték a jezsuita szerzeteseknek, távozzanak a városból, menjenek Szőllősre, a korábban nekik rendelt helyre. Nem engedik őket tovább közöttük élni, tanácsosabb lesz, ha távolról szeretik egymást („si eminus inter se amarent”).12

A két történetíró szerint a válasz elutasító, ráadásul a lelkész, Derecskéi Ambrus13 a szószékén talál egy, a közösségét gyalázó cédulát, amelynek szerzőjét a közhangulat a pápisták között kereste. íróját Baranyai Decsi is katolikusnak tartja, tartalmáról csak annyit ír, hogy abban keserűen a reformátusokra támadtak, és mindenfélével átkozták őket. Szamosközy szerint nem a jezsuiták műve, hanem hihetőleg egyikük arcátlanságáé („privata petulantia”). Tudósítása szerint a cédula Luther és Kálvin idétlen születésű kölykeit emlegette, ördögök veteményesének (ördögfattyaknak?), az alvilágból kisarjadt gyomoknak nevezve őket, a száműzetés pedig, amellyel fenyegetnek, rövidesen a maguk fejére hull vissza.14

Szuhai és Isthvánffí a Rudolf király számára készített, említett beszámolójukban közük, vannak olyanok is, akik szerint a cédula azért készült, hogy a tömeget katolikusok ellen lehessen heccelni. Szövegét a propalati- nus lemásolta és ’A’ jelzettel csatolta jelentésükhöz:

„Ty Luter Mártonnak Ispany es keolkey, mit irigykettek my reánk ha nem feleonk ti teoletek, tuddiatok mint iaratok feyer Varatt mind Catena, mind Biro, de bizon rozzabbol keztek iarny mind az ü papotokkal eggeiwt mind Varmegestewl. Talam azt tuddiatok hogi meg yeztetek. nem hogi ki mennénk, de belüebb akamank chuzny.15 mert

" Baranyai Decsi. 384. p.

12 SZAMOSKÖZY. lib. II. 81-83. p. Feltehetően itt ő is a váradiak említett mentségének szavait veszi át.

13 1576 őszén iratkozott be a wittenbergi egyetemre, 1596-től esperes a bihari egyházmegyében, életére ld.: ZOVANYT JENŐ: Derecskéi Ambrus. In: UÓ: Kisebb dolgozatok a magyar protestantizmus történetének köréből. Sárospatak, 1910. 101—115. p.

14 „catulos Lutheri et Calvini intempestivo partu editos, demoniorum seminaria, ex inferis enata zizania eos appellantes; brevi fore, ut quod exilium illis, quod malum mi- niterantur, in sua ipsorum capita rediret et recideret.” S7.AMOSKÖZY. lib. II., 83. p.

15 Latin megfelelője (irrepere) történetesen Isthvánffí kedvenc kifejezése ellenszenves folyamatok, így a protestánsok térhódítása (vagy az 1604. évi XXII. törvénycikk) felidézésekor, ld.: NAGY GÁBOR: Irrepserunt (Isthvánffy Miklós levele Pázmány Péterhez a hitújítás magyarországi kezdeteiről). Tn: Gesta, 2006. 1. sz. 84—90. p., 89. p. 39. jegyz.