Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak és a nemzetiségi kérdés 1918-ban
Tengely Adrien: Az egyházak és a nemzetiségi kérdés 23 A katolikus németek A németek a legtöbb nemzetiséggel szemben nem egységes tömbben éltek Magyarországon, hanem több nagy csoportban az erdélyi Szászföldön, a Szepességben, a Délvidéken és Nyugat-Magyarországon. Az erdélyi és felvidéki szászok evangélikusok voltak, míg a Dél- és Nyugat- Magyarországi németek többségükben katolikusok, de nem kizárólagosan, például Tolna vármegyében nagyszámú evangélikus németség élt.125 Salacz Gábor megállapítása szerint „a katolikus németség soraiban, nem számítva egy-két pángermán szellemű és sikertelen kísérletezést, korszakunkban [a dualizmusban] nem volt semmiféle nemzetiségi törekvésnek nyoma. (...) A német anyanyelvű papság magyar érzelmű és államhű volt a dualizmus egész idején s szívósan ellenállt a pángermán mozgalomnak.”126 A többi szakirodalom is ezt az állítást erősíti meg.127 128 129 130 Mi volt a helyzet a forradalom idején, megváltozott a német papság ezen álláspontja? Mint tudjuk, ekkor a magyarországi német lakosság képviseletére két tanács is alakult egymástól függeüenül. Az egyik volt a Magyarországi Német Néptanács (Deutscher Yolksrat für Ungarn) a szász Brandsch Rudolf vezetésével, a másik pedig a Német-Magyar Néptanács (Deutsch-Ungarischer Volksrat) Bleyer Jakab egyetemi tanár vezetésével. A két tanács közti legalapvetőbb különbség az volt, hogy az előbbi autonóm jogokat követelt a hazai németség számára a magyar állam keretében, míg az utóbbi az ország területi integritása érdekében szembehelyezkedett az autonóm törekvésekkel és csak kulturális követelései voltak.126 Mi volt a német nemzetiségű katolikus papság hozzáállása ehhez a két tanácshoz, illetve politikai irányukhoz? Melyiket támogatta inkább? A Bleyer-féle Német-Magyar Néptanácsot a másik tanács „keresztényszocialista”, sőt, „katolikus” frakciónak minősítette, annak ellenére, hogy a szepesi evangélikus szászok is ehhez csatlakoztak.12'7 Bár ez így természetesen nem állta meg a helyét, de az tény, hogy Bleyer maga valóban a Katholikus Tanács tagja volt1311 és a tanács alapítói között számos katolikus papot találunk: Blaskovits Ferenc apátkanonokot, Kuebel Miklós káplánt, Lépőid Antal prelátust, a prímási iroda igazgatóját, Schwarz József plébánost, Schütz Antal egyetemi tanárt — de mellettük evangélikus 125 Népszámlálás, 1910. 250-253. p. 126 Salacz, 1974. 135. p. 127 P. GALAMBOS IRÉNEUSZ: Az egyházak szerepe Burgenland létrejöttében. In: Egyházak a változó világban. Szerk.: BEKK MARGIT — BÁRDOS ISTVÁN. Esztergom-Tatabánya, 1991. (továbbiakban: GALAMBOS, 1991.) 540. p.; TíLKOVSZKY LÓRÁNT: Hét évtized a magyarországi németek történetéből 1919-1989. Bp, 1989. (továbbiakban: TíLKOVSZKY, 1989.) 31. p. 128 TíLKOVSZKY, 1989. 31. p. 129 Alkotmány, 1918. december 12. 8. p. 130 Alkotmány, 1918. november 26. 2. p.
