Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak és a nemzetiségi kérdés 1918-ban
24 Egyháztörténeti Szemle VIII/1 (2007) egyházi személyek is részt vettek benne: Farkas Győző lelkész és Székely Gyula senior.111 A Német-Magyar Nép tanács tudatosan próbálta is a katolikus és az evangélikus papság támogatását megszerezni. Eg)7 felhívást intéztek a német falvak papjaihoz és lelkészeihez, kérve őket, hogy alakítsák meg a Német-Magyar Néptanács helyi szerveit. A felhívásban kijelentették, hogy céljuk, hogy a németséget ugyanazon jogokhoz jutassák, mint az ország egyéb népeit, de leszögezték, hogy a magyar nemzethez való hűségüket továbbra is hűen őrzik.112 Schütz Antal sváb paptestvéreit szintén ezen szervezet támogatására szólította fel az Alkotmány lapjain, szemben a másik német néptanáccsal, mivel szerinte is szükséges egy intenzív és következetes kultúrprogram a hazai németség számára, de nem a közjogi autonómia, hiszen „vér szerint németek vágtáink, szív szerint magyarok és azok is akarunk maradni”.131 132 133 A fent említett egyházi személyekkel szemben azonban a Brandsch- féle Magyarországi Német Néptanács is dicsekedhetett egy nagyon jelentős egyházi személy támogatásával. Ez Giesswein Sándor volt, aki a forradalom idején korábbi következetes kereszténydemokrata és pacifista elvei miatt előtérbe került és igen jól hangzott a neve. Igaz, november 3-i Bleyerhez intézett nyílt levelében — mikor még nem lehetett tisztán látni, hogy ki mit akar és nem alakult még meg a Magyarországi Német Néptanács sem — csatlakozási készségét fejezte ki a Német-Magyar Néptanácshoz, amennyiben az „bizonyos nemzetiségi autonomikus szervezetet”, de hangsúlyozza, nem területi autonómiát kíván kiharcolni a németségnek.134 135 Azonban amikor letisztult a Bleyer-féle mozgalom programja, már nem találkozott Giesswein elképzeléseivel, ő akkor már úgy jellemezte ezt, hogy nem demokratikus és a kor szelleméhez sem illik.133 lg)7 hát a másik, Brandsch-féle szervezethez —melyet az Alkotmány tévesen nevez „Magyarországi Német Nemzeti Tanácsnak” — csatakozott, sőt, annak társelnökévé is választották,136 * mivel ezen tanács autonómiát követelő programja — mely az 1919. évi VI. néptörvényben meg is valósult — felelt meg az elképzeléseinek, mint november 3-i levelében is láthattuk. Nem sok adattal rendelkezünk arról, hogy a nyugat-magyarországi német katolikus papság hogyan véleményezte az Ausztriához való esetleges csatlakozást, Persián szerint itt a katolikus papság adott leghangosab131 EOL Dunántúli egyházker 45. d. A Hazai Németek Néptanácsa felhívása; Alkotmány, 1918. december 12. 8. p. 132 EOL Dunántúli egyházker 45. d. A Hazai Németek Néptanácsa felhívása 133 Alkotmány, 1918. december 12. 8. p. 133 Alkotmány, 1918. november 7. 8. p. 135 G. SOÓS KATALIN: A nyugat-magyarországi kérdés 1918-1919. Bp., 1962. (továbbiakban: G.SOÓS, 1962.) 13. p. lib Alkotmány, 1918. december 4. 4. p.; PL. Cscrnoch 1919 D/b 1475. sz.
