Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Jaross Béla a békemozgalom éveiben
138 Egyháztörténeti Szemle VIII/2 (2007) hatalmat, a joghatóságot a kormányzást már 1951-ben44 jogtalanul átvevő Adorján Károly kanonoknak.45 46 Eleve nem volt ez lehetséges, hiszen a letartóztatott ordinárius minden intézkedése érvénytelen. Ennek ellenére az egyházmegye papságát olyan szellemben tájékoztatja a gyulafehérvári káptalan, hogy Adorján joghatósága rendben van. Tárgyunk szempontjából a továbbiakban elegendő utalásszerűén jelezni, hogy hogyan alakult a 1955-ig a tényleges joghatósággal rendelkező titkos ordináriusok sora, fontosabb azt részletezni, hogy Adorján hogyan fogadtatja el magát az egyházmegyével. A hivatalos joghatóságot Léstyán Ferenc44 vihette tovább, 1952. február 4-től. Amikor viszont kiszabadul a börtönből Márton Mózes, Kovács Béla, Szilveszter Sándor és Jakab László, Léstyán Ferenc egyetértésben Márton Mózessel visszaadja a joghatóságot Szilveszter Sándornak, aki viszont alig két hónapig lehetett ennek birtokába. Utóda Lajos Balázs47 egészen 1954-ig. LItána Fuchs Gábor48 veszi át a vezetést,49 1954. decemberéig. Márton Áron szabadulása előtt valószínűleg Ábrahám Miklós50 folytatta a sort. Visszatérve Adorján Károly szerepéhez, Léstyán Ferenc rámutat, hogy a hatóságok nem tudták elérni, hogy Márton Mózes átadja a joghatóságot Adorján Károlynak, így ezt Kovács Béla tette meg. Teljesen hiába, hiszen ő maga sem rendelkezett ezzel, tehát tovább sem adhatta. Mégis a 44 Az első, Adorján Károly által aláírt rendelet 1951-ből származik, a következő tartalommal: „Adorján Károly kanonok (Ordinárius távollétében a székeskáptalan felkérésére) levele a marosvásárhelyi Esperesi Hivatalhoz.” A levélben értesíti az esperest, hogy a Kultuszminisztérium kiküldötte közölte, hogy kiknek vonták meg működési engedélyét, s azok hol működhetnek tovább. Mindezek a jurisdikciót az új állomáshelyük esperesétől kell kérjék. - MFP, PG. 1951 — 1955/1951. Adorján Károly kanonok levele a marosvásárhelyi esperesi hivatalhoz. 1951. Léstyán Ferenc adatközlése szerint 1952. február 4-étől, tehát a „négyek” letartóztatásától kezdve hajtja végre Adorján Károly szolgalelkűen, amit az államhatalom kért. LÉS'IYÁN, 2007. 8. p. 45 A káptalan híresztelése szerint őt Kovács Béla választotta volna ki maga mellé általános helynöknek (vicarius generalis). 46 1913-ban született. 1937-ben szentelték pappá. Rövid ideig ő maga is volt börtönben. 1955-től Marosvásárhely plébános-esperese 1990-ig, jelenleg nyugdíjban van. 47 1894-ben született, meghalt 1970. Tanulmányait Budapesten végezte. 48 1910-ben született, 1973-ban halt meg. Tanulmányait Berlinben végezte. Petrozsényből Harasztosra kerülve lesz titkos ordinárius, de amikor ez kiderül, letartóztatják. v> Ennek története önmagában bonyolult. Amikor O’IIara nuncius távozott Romániából, — állítólag szóban — megbízást adott Hieronymus Menges bukaresti egyházmegyés papnak az egyházmegyei kormányzók állítására. Ezzel megindult a zavart is okozó apostoli delegátusok sora: Dukát József (1950-tól 1953-ig) és Simonfy Andor (1953-tól 1955- ig). Simonfy Andor volt az, aki Lajos Balázst felmentve a joghatóságot Fuchs Gáborra bízta. 3,1 1907-ben született, 1996-ban halt meg. Pappá szentelték 1929-ben. Fuchs választottja, joghatóságot 1-2 hónapig gyakorolta, Márton Áron szabadulásáig. A ’90-es években megvakult idős pap már nem tudott kellő szellemi tisztasággal visszaemlékezni az eseményekre. Tény, hogy ő háromszor volt letartóztatva, valószínűleg nem ok nélkül.
