Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)

2007 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Patton Gábor: Karinges ágostonrendi kanonokok a középkori Baranyában

78

Egyháztörténeti Szemle VIII/1 (2007)

Noha érdekes felvetésnek tűnik Mezey László és Török József részéről az ágostonosok és a pálosok regula közös szellemiségen alapuló filiációs viszonyt feltételezése, de ezt sem az általunk eddig vizsgált írásos adatok, sem pedig a terepbejárások topográfiai eredményei nem támasztják alá kellőképpen.13 A két rend közös gyökerei vitathatadanok. Azt, hogy remete csoportok ugyanott a kies erdőkben gyülekeztek, teljesen természetes jelenségnek értékelhetjük. így történhetett meg, hogy a keresztúri és bajcsi, illetve az ürögi és jakabhegyi remeték kolostoraik egymás közelében épültek fel. A 14. század folyamán az ágostonosoknál a remete vonások elhalványulása jelentkezik, egyértelmű nyitást lehet tapasztalni a lelkipásztorkodás irányában. Kolostoraik ezért inkább fontosabb utak mentén, és népesebb településekben, mezővárosokban épültek fel. Csupán a baranyai példáinkból nem kívánunk általánosítani. Az, hogy hazánkban az ágostonos kanonokok milyen környezetben települtek le további kolostoronként! részletes vizsgálatot igényel. A jövőben még, egy nagyobb lélegzetű tanulmány keretein belül érdemes nagyító alá vennünk azt is, hogy a korai pálos alapításokkal másutt minő kapcsolatot ápoltak az ágostonos atyák.

13 Vö. MEZEY LÁSZLÓ: A devotio moderna a dunai országokban ín: Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei. Bp., 1970. 231. p.; TÖRÖK JÓZSEF: A magyar pálosrend liturgiájának forrásai, kialakulása és főbb sajátosságai, 1225-1600. Bp., 1977. 225. p.