Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)

2007 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Patton Gábor: Karinges ágostonrendi kanonokok a középkori Baranyában

74

Egyháztörténet! Szemle VIII/1 (2007)

bizonyítékunk nincs, hogy tudniillik egykor templomosok is éltek volna itt.5)

A többé-kevésbé épségben megmaradt kolostortemplomot Evlia Cselebi tudósítása szerint a törökök Szulejmán khán nevű dzsámivá alakították át. Ez a leírása némi ellentmondásban van a visszafoglaló háború után, 1688-ban Joseph de Haüy hadmérnök által készített igen jó alaprajzi felméréssel. Érdekes, hogy a törökök a dzsámivá alakítás során a gótikus alaprajzon mit sem változtattak, egyedül az északi falán figyelhető meg egy bejárat. Ekkortól a ferenceseké lesz a templom, a 18. század első felében barokk átépítésen esik keresztül az épület. Tehát az egykori ágostonos kolostor ma Siklós plébániatemploma, szép gótikus támpillé- rekkel övezve. Az egyhajós épület poligonális szentélyben végződik, amely keresztboltozatainak bordái díszes konzolokba futnak. A freskók észak-itáliai hatást tükröznek, talán 1408-ban kerülhetett sor az elkészítésükre, valószínűleg Tomaso de Modena köréből került ki a mestere. Több konzolon és zárókövön láthatjuk a templom kegyurának, a Garai családnak a címereit. A szentélyében találtak rá Garai I. Miklós nádor egészalakos vörös márvány befejezetlen síremlékére.6

A keresztúri ágoston rendi kolostorról kevés okleveles forrás maradt fenn. Az első említése is bizonytalan. Az oklevél 1280-ban íródott változatát ismerjük, tehát hamisították, aminek az okát egyelőre nem tudjuk. Mindenképpen korábban, vélhetően 1250-1275 között készülhetett valamikor, ezt archantológiai elemzése bizonyítja. Ekkor történt ugyanis, hogy a szenttrinitási bencés monostor földjéből a bajcsi pálosok számára kihasítottak égj' részt, ahol a hegy irányában szomszédos és így' érdekelt volt a Szentkereszt egyház. Érdekes János fráter megnevezése is ebben az oklevélben: „Ordinis Fratrum Heremitarum de Ordine Sancti Augustini”. Tehát Szent Ágoston rendi remetéket képviseli, akik ebben az időben még nem voltak kanonokok. Az oklevél datálásán így ez a terminológia még valamelyest finomít. Hiszen, ha összevetjük az 1256-os ágostonos kanonokokat megerősítő pápai bullával, így' annak kiadása előtti időszakban készülhetett a keresztúri alapító levél.

5 SÖRÖS PONGRACZ: Az elenyészett bencés apátságok. Bp., 1912. (A Pannonhalmi Szent-Benedek- rend története XII./B.) 339-341. p.; MÓL. Collationes Ecclesiastice E 229. alapján a címzetes apátok sora: Bcny János győri nagyprépost (1646), Borsiczkv György (1666), Kasza Ferenc és Kuszmics Péter győri kanonokok (1682) (1671), Jäger Márton (1684), Barna János váci kanonok (1716), Antonio Godefrido (1722). MÉSZÁROS Baj_\ZS—TÓTH PÉTER: A Dél-Dunántúl és a Balaton körüli vármegyék leírása Bonbardi topographiájában, 1718. Tn: Somogyi Múzeumok Közleményei, VII. Kaposvár, 1985. 110. p.; BesZKID MIKLÓS: A siklósi apátság története. Bp., 1903. 15. p.; BÁLINT FERENC: Siklós monográfiája. Siklós, 1928. 49-50. p.

6 GERO Győző: Az oszmán-török építészet emlékei Siklóson. In: Város a Tenkes alján. In: Siklós évszázadai. Szerk.: VONYÓ JÓZSEF. Siklós, 2000.; Magyarország kolostorai. Online: www.kolostorut.hu.