Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 2. szám - A "KATEDRÁRÓL" - Miklós Péter: Konfliktus és szolidaritás. Szempontok Horthy Miklós és a katolikus egyház kapcsolatának értelmezéséhez
A “Ka ted rá r ól “ Konfliktus és szolidaritás. Szempontok Horthy Miklós és a katolikus egyház kapcsolatának értelmezé- sehez Miklós Péter A katolikus egyház Horthy-korszakban betöltött szerepének megítélése és interpretációja az elmúlt hatvan év történetírásában többször változott. A Rákosi-korszakban antiklerikális marxista alapon igyekeztek bizonyítani, hogy a Horthy-rendszer fasizmus volt és hogy a történelmi keresztény egyházak — élükön a katolikus felekezettel a „klerikális reakció” képviselői a Horthy vezette „fasiszta diktatúrát” hűen kiszolgálták.* 1 1990-re és az azt követő időszakra — miközben a téma szakirodalma szinte könyvtárnyira gyarapodott — alapvetően két irányzat volt megkülönböztethető. Az egyik a katolikus egyház történetét a köztörténet és a művelődéstörténet speciális területének tekinti, és ezekhez hasonló módszerekkel, nagyjából azonos források alapján vizsgálja.2 A másik — a hagyományosan „klerikálisnak” nevezett — megközelítés az egyháztörténetet a teológia részének tartja, s kvázi apologetikus hangvétellel tárgyalja a történelmi eseményeket, értelmezi az adatokat és fogalmazza meg konklúzióit.3 Csak a legutóbbi időszakban — az elmúlt bő másfél évtizedben — jelenhettek meg történeti tárgyilagossággal és megfelelő forráskritikával készült, ideológiai és vallási ballasztoktól mentes szakmunkák.4 A katolikus egyház a Horthy-korszakban sokkal inkább jelen volt a törvényhozásban, a közigazgatásban és az állami reprezentáció színterén, mint a dualizmus éveiben. A világháborús vereség és az 1918-19-es forradalmi rendszerek — és ezzel a történelmi Magyarország — összeomlása után jelentkező konzervatív fordulatnak és a keresztény nemzeti ideológia A Magyar Kultúra Alapítvány székhazában Horthy Miklós tevékenységéről 2007. május 19-én rendezett konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata. Az előadást egyben vitacikként is közöljük. (A Szerk.) 1 Pl. Balázs BÉLA: A klerikális reakció szerepe a Tlorthv-fasizmus uralomra jutásában és konszolidálásában. Bp., 1954. 2 Űrre példa: GERGELY JlíNŐ: A katolikus egyház története Magyarországon, 1919-1945. Bp., 1999. 3 Erre példa az amerikai kontinensen élő cgyháztörténész katolikus pap először angolul, majd magyarul megjelent munkája: LÁSZLÓ T. LÁSZLÓ: Egyház és állam Magyarországon. 1919-1945. Bp., 2005. 4 Az eddig megjelent szakirodalom és a források alapján az egyik legkiválóbb összefoglalás: Sl’ANNENBERG, NORBERT: Die katholische Kirche in Ungarn, 1918-1939. Positionierung in politischen System und „Katholische Renaissance”. Stuttgart, 2006.
