Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bánkuti Gábor: A jezsuiták 1965-ös "Világszolidarizmus pere"
A jezuiták 1965-ös „Világszolidarizmus“ pere 165 leplezik, látszólag egyes kérdésekben bírálják a kapitalizmust. Nem gyorsan realizálható, hanem inkább perspektivikus táviad terveket dolgoznak ki és főleg eszmei, ideológiai területen kísérlik meg a réstágítást, elsősorban a nacionalizmus felszításával, a szocializmus építésével kapcsolatos pesszimizmus terjesztésével, továbbá a problémák felnagyítása, eltúlzása módszerével. Rózsa Elemér és társai, volt jezsuita szerzetesek államellenes összeesküvési ügyében is hasonló vonások tapasztalhatók”41 Az állambiztonsági szervek munkájában történő modellváltás is erre az időszakra esik. Miközben vis in er Üae-jelleggel hatottak tovább a korábbi időszak restaurációs-adminisztratív egyházpolitikai módszerei, feltűnni látszottak a megváltozott körülmények között alkalmasabbnak vélt új állambiztonsági módszerek, melyek elsősorban az operatív eszközökre (bomlasztás, kiszorítás, megelőzés, kvalifikált ügynökség létrehozása stb.) és a „politikai feladatokra” (adminisztratív eljárásnak nem minősülő operatív eszközök igénybevételével) helyezték a hangsúlyt. 1966-ban e modellváltásnak megfelelően szervezték át a III. csoportfőnökség felépítését,42 és határozták meg a III/1 alosztály43 vizsgálati szabályzatát. A szabályzat tervezete a korábbi időszak tapasztalataira épít, ezért a vizsgálati munka elvi alapjait és az államelleni bűntettek vizsgálatának a bűnügyi vizsgálati munkától eltérő sajátosságait — a koncepciós perek kreálásának eszközrendszerét — a tervezethez készült feljegyzések alapján rekonstruálhatjuk. „A vizsgálat szerves része az állambiztonsági munkának, annak egyik sajátos és nélkülözhetetlen eszköze. Ennek megfelelően a vizsgálati munka alapvető feladata: a. / realizálni az operatív munka eredményét; b. / a nyílt nyomozás (vizsgálat) eszközeinek és módszereinek legteljesebb kihasználásával gyorsan és alaposan felderíteni az államelleni bűntetteket és azok esetlegesen ismeretlen elkövetőit, az operatív úton szerzett bizonyítékok jogi erejűvé tételével és további bizonyítékok felkutatásával bizonyítani a terheltek bűnösségét, előmozdítani a bűntettek megakadályozását, megelőzését és a bűnözés csökkentését; c. / a vizsgálati lehetőségek teljes kihasználásával jelzéseket és adatokat szolgáltatni az operatív szervek további felderítő munkájához. 41 Csillag-Tóth, 1965. 42 Ld. erről: URBAN ATTILA: A magyar állambiztonsági szolgálatok, 1962-1980. In: Múltunk, 2003. 3. sz. 3-74. p. (továbbiakban: ÜRBÁN, 2003.) 43 A BM III. Főcsoportfőnökségének Vizsgálati Osztálya. Ld.: CSEH GERGŐ BENDEGÚZ: A magyarországi állambiztonsági szervek intézménytörténeti vázlata, 1945-1990. In: Trezor 1. A Történeti Hivatal évkönyve, 1999. Szerk.: GYARMATI GYÖRGY. Bp., 1999.