Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bánkuti Gábor: A jezsuiták 1965-ös "Világszolidarizmus pere"
166 Egyház történeti Szemle VIII/2 (2007) Az államellenes bűntettek vizsgálatának az adja meg a sajátosságát, hogy a bűntett elkövetésével gyanúsítható személyt már az operatív szervek felderítik, a vizsgálatnak nem ismeretlen tettes ellen kell nyomozást elrendelnie, hanem az „elkövető” (jogilag a gyanúsított, illetve a terhelt) bűncselekményeit kell feltárni és bizonyítania. Az operatív feldolgozó munka során titkos eszközökkel felderített és ellenőrzött adatok még akkor is alkalmasak lehetnek az alapos gyanú megállapítására és ezzel együtt az eljárás megindítására, ha azokat adott esetben nem lehet jogi erejűvé tenni. Ilyen esetekben a vizsgálatnak lesz a feladata, hogy a nyílt nyomozás (vizsgálat) eszközeivel és módszereivel a szükséges jogi erejű bizonyítékokat prezentálja. Az alapos gyanú megállapítására magának a vizsgálati munkának is van, illeme esetenként nyílhat ilyen lehetősége (pl. terhelt vallomásai, tanúvallomások, más bűntettekre, ill. más elkövetőkre).”44 Az eljárások jogi alapját a Magyar Népköztársaság 1962-ben hatályba lépett új Büntető törvénykönyve határozta meg.45 Az 1961. évi V. törvény az állam elleni bűntettek új kategóriájaként határozta meg az „ösz- szeesküvés” tényállását. Ennek alapján: 116.§ (1) Aki a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjének megdöntésére, aláásására vagy gyengítésére irányuló összeesküvést kezdeményez, vagy abban vezető tevékenységet fejt ki, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. — 117. § (1) Aki a 116. § (1) bekezdésében meghatározott összeesküvésben részt vesz, vagy azt támogatja, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. — 118. § Aki az összeesküvésre irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, hat hónaptól öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” 6.1. A Rózsa per előkészítése —az „operatív” szakasz Rózsa Elemér és társai ügyének feldolgozása alatt többoldalú kapcsolat alakult ki a feldolgozást végző operatív és a vizsgálati szervek között. A szoros együttműködés megnyilvánult az ügy előzetes jogi „beminősítésé44 I'eljegyzés a BM. III. Főcsoportfőnökség vizsgálati szabályzatának tervezetéhez, 1966. szeptember 13. ÁBTL. 4.1. A-1353/1. 45 A Büntető törvény feladata: „1. § F, törvény feladata, hogy védje a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi és gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét és jogait, neveljen a szocialista társadalmi együttélés szabályainak a megtartására, valamint az állampolgári fegyelemre. Ennek érdekében meghatározza, hogy mely társadalomra veszélyes cselekmények bűntettek, és hogy ezek elkövetőivel szemben milyen büntetések alkalmazhatók.”
