Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bánkuti Gábor: A jezsuiták 1965-ös "Világszolidarizmus pere"
A jezuiták 1965-ös „Világszolidarizmus“ pere 163 adminisztratív eljárások helyett az ideológiai nevelést és a világnézeti propagandát tette hangsúlyossá, míg az 1960. márciusi határozatban’’7 — és az azt közvetlenül követő időszakban — elsősorban az államvédelem szempontjai domináltak.37 38 Az egyháziakkal szembeni konkrét eljárások vizsgálata kapcsán a következőket jegyezném meg: A történelmi materializmus talaján álló, politikailag a marxizmus-leninizmus zárt ideológiai rendszere által szocializált állami, illetve pártszervek hivatalos álláspontja szerint a „vallásos világnézet” a különböző történeti esedegességekhez való esztelen ragaszkodásként funkcionált. Voluntarista szemléletük szerint mindez tudományos „felvilágosító” munkával megszüntethető, sőt ez a kommunista társadalom-átalakító program sikerének alapvető feltétele. „A vallásos világnézet és a marxizmus-leninizmus között kibékíthetetlen ellentét van. A vallásos ideológia elleni harcot a marxizmus-leninizmus fegyverével vívjuk mindaddig, amíg a vallásos világnézet az emberek tudatából el nem tűnik.” Ugyanakkor ahhoz, hogy a hasznosság szempontjaira épülő, az egyházakkal — mint a vallásos világnézet hordozóival — kapcsolatos népfrontos politika, az együttműködés tartalmát a „szocializmus építésének követelményei” által meghatározva, illetve a történelmi szükségszerűséget figyelembe véve — „árulás” nélkül érvényesíthető legyen, az egyház- politika celebrálói a klasszikus dialektika szabályainak megfelelően különválasztották a klerikális reakció elleni harcot, a vallásos világnézet elleni harctól. „Nem szabad összekeverni a vallás, mint világnézet elleni harc eszközeit, módszereit a klerikális reakció elleni harc módszereivel. Amíg a vallásos világnézet leküzdésében a felvilágosító és nevelő munka eszközeit alkalmazzuk, addig a klerikális reakció ellen a politikai és adminisztratív harc minden eszközét igénybe vesszük.” Ugyanakkor: „Amikor hangsúlyozzuk, hogy a vallás és a klerikális reakció elleni harcot nem szabad összekeverni, ez nem azt jelenti, hogy a klerikalizmus teljesen elválasztható a vallástól. Ellenkezőleg, a vallásos világnézet és a klerikális reakció szorosan összefüggnek. A klerikalizmus vallási köntösben, a vallás leple alatt jelentkezik. Ugyanakkor határozott különbséget kell tenni az ellenük folytatott harc módszereit illetően.”39 feladatairól 1958. július 22. Közli: Balogh-Gergely, 2005. TI. köt. 215. sz. dokumentum. 37 Az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának határozata az állam és a katolikus egyház viszonyáról, 1960. március 1. Közli: BAI.0GH-GER.GELY, 2005. II. köt. 219. sz. dokumentum. 3K Az MSZMP Politikai Bizottsága 1960. június 21 -i ülésének vitáján Hollós Ervin, a BM TTI/TTT. Csoportfőnökség IT/5. — az egyházi reakció elhárításával foglalkozó — alosztályának vezetője, az egyetlen megmaradt szervezett ellenforradalmi erőnek az „illegális klerikális szervezeteket” tartotta. A Politikai Bizottság határozata szabad kezet adott az államvédelemnek ezek felszámolására. A szerzetesi élet megélése „ab ovo” illegális cselekedetnek minősült. Ld.: SZABÓ CSABA: A Szentszék és a Magyar Népköztársaság kapcsolatai a hatvanas években. Bp., 2005. 41-43. p. 39 Ld. 36. sz. jegyz.
