Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak és a nemzetiségi kérdés 1918-ban
Tengely Adrien: Az egyházak és a nemzetiségi kérdés 39 szinte ötletszerűen, minden erősebb nyomatékosítás nélkül.215 Ezzel szemben egyházi téren nem ez volt a helyzet, a német vikariátus ellen agilis mozgalmat indítottak, amely egészen a külön horvát helynökség követeléséig is eljutott. Ebből nyilvánvaló a következtetés: alapvetően úgy gondolták, hogy a horvát vikáriusság és főtanfelügyelőség minden kívánságukat, mely gyakorlatilag csak a szabad nyelvhasználatra terjedt ki, kielégíti majd. A muraközi horvátok A Muraközben, horvát testvéreik közelében élő horvátokkal egészen más volt a helyzet, mint a nyugat-magyarországi szórvánnyal. Bár papságuk egy része elmagyarosodott a dualizmus éveiben, a horvátnak megmaradt papokban és tanítókban annál inkább feléledt a nemzeti öntudat.216 Ennek köszönhető, hogy 1918 végén a Muraközt megszálló horvát csapatok parancsnoka, Kvaternik ezredes felhívására a templomokban a horvát papok Te Deumot tartottak, a következő napokban pedig a horvát községekben népgyűléseket szerveztek, ahol a papság magyarázta meg a népnek a horvát csapatok jelenlétét és hívta fel őket a délszláv állam melletti kiállásra.217 A szerbek Közismert, hogy a Szerb Ortodox Egyház kimondottan nemzeti jellegű volt, hasonlóképpen a románhoz. A szerb főpapság azonban érdekeik védelme miatt a dualizmus alatt a magyar kormány kiszolgálójává vált218 és eltűrte, hogy a szerb nemzeti-egyházi autonómiát az lépten-nyomon megsértse, mígnem 1912-ben már odáig fajultak a dolgok, hogy a kormány királyi rendelettel megszűntette azt. Ez azonban természetesen nagyon megrontotta a szerb-magyar viszonyt, amelynek kihatásai 1918- ban is igencsak éreztették hatásaikat.219 Bár a forradalom után az összes püspök közül leghamarabb, november 2-án Zubkovics György budai szerb püspök jelentette be csadakozá- sát a Magyar Nemzeti Tanácshoz,220 de amikor február 28-án a népkormány őt és papjait a Magyar Népköztársaság iránti hűségesküre felszólította, már kevésbé mutatkozott készségesnek. Nyilvánvaló, hogy a püspök Magyarországon a Délvidék szerb megszállása következtében az eskü kérdésében milyen kényes helyzetbe került. Bár Zubkovics püspök kijelentette, hogy a hűségesküt az egyházmegyei főhatóság hajlandó letenni és erre a meg nem szállt területen működő papjait is felhívja — a meg215 Kővágó, 1964.121. p. 216 KŐVÁGÓ, 1964. 37. p. 2,7 Kővágó, 1964. no. p. 21s KŐVÁGÓ, 1964. 19. p. 21’ KŐVÁGÓ, 1964. 32. p. 220 Szerb Ortodox Egyházmegyei Levéltár. ELIAPXNJA E.176/E.2./1918. sz.
