Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)

2007 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Jaross Béla a békemozgalom éveiben

Jaross Béla a békemozgalom éveiben 135 társaim cselekedetét nem bírálom; a lelkiismeretek fóruma a mindentudó Úristen. Ezért is azt az értekezletet nem kezelhetem úgy, mint szokás mondani: kari szolidaritás témáját. Az Alkotmánytörvényre tett eskümmel jogot szereztem lelkiismereti szabadsjagjra, amellyel élve 74 évemmel és 50 éves szolgálatommal — 1 [...] nap múlva esedékes aranymisém ünneplése, vagy a misézéstől eltiltó kiközösítés közötti választás nem engedte, s nem engedi az aláírás megadását. Az ellen pedig a leghatározottabban tiltakoz­nám, ha ezt egyházi és politikai síkon egyaránt igazolt félszázados közéle­ti, építő békemunkám kissebítésére akarná felróni bárki is.”2íí A főesperesi és plébániai levéltárban őrzött gépelt másolat alatt viszont kézzel két fel­jegyzés olvasható még. Baloldalt olvasható: „Tekintettel arra, hogy az Állambiztonsági Hivatal ezt az ügyet úgy kezeli, hogy az aláírás megtaga­dása kimeríti a Népellenség és Háborúra-uszítás bűntényét, aláírásomat paptársaim közösségében megadom. Marosvásárhely, 1950. június 21. Jaross Béla főesperes.” Jobboldalt pedig: „1950. június 21. a Szigurancá- ra28 29 vitetvén — ott a 3. megkísérlésre túloldali szöveget rávezettem a fenti nyilatkozat pódásául.” Tehát nyomásra kénytelen volt a fend nyilatkozatot megtenni, de az államhatalom is érezte, hogy ez nem volt túlságosan egyértelmű. A „ráhatások” ellenére is címlapra Jaross Béla ünnepélyes aláírását csak 1955 februárjában tudják tenni, Márton Áron szabadulása előtt.3'1 A békeakcióval párhuzamosan az állam egyre konkrétabban szólt bele az egyházmegye belső életében. Ennek egyik, a kortársak által akkor nem annyira súlyosnak megítélt fonnája volt az adminisztratív átszervezés. Valóban, az egyház belső hitéletét nem érintette, viszont az állam beavat­kozásának konkrét sikerét jelezte. Jakab Antal ordinárius idejében, 1951. februárjában a Kultuszminisztérium kéri az esperes-kerületek átszervezé­sét a kialakított rajon-beosztásoknak31 megfelelően. Látszólag úgy tűnt, hogy az új területi beosztásnál figyelembe veszik az egyház javaslatait. Jakab Antal a főespereseket fel is kéri, hogy a konkrét javaslataikat megte­gyék. Jaross Béla saját tervezetében rámutat, hogy az egyházmegye 280 plébániájának 11 tervezett új kerületbe való beosztása kerületenként álta­lában 23 plébániát jelentene. Ennek megfelelően, a rajonvonalakat figye­lembe véve a marosvásárhelyi rajon 13 plébániájához kellene kapcsolni a szászrégeni rajon 7 plébániáját, a marosludasi 4 plébániáját, akkor meg­28 MI'P, Pft. 1950 — 20, 21. Jaross Béla nyilatkozatai, Marosvásárhely, 1950. június 20. 29 A későbbiekben Securitate néven clhíresült szervezet. 311 Az Előre, 1955. február 11-i (pénteki) számában fénykép is megjelent az „eseményről” a következő kísérő szöveggel: „a marosvásárhelyi római katolikus egyházközség és es­peres-kerület vezetői, Jaross Béla pápai prelátus, apátplébános, Kajtsa Ferenc esperes és mások ünnepélyes keretek között írták alá a Béke Világtanács felhívását.” — MI'P, JBhJBhú. 31 A hagyományos megyerendszert helyettesítő adminisztrációs rendszer.

Next

/
Oldalképek
Tartalom