Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sas Péter: Békefi Remig, a történelmi Magyarország utolsó zirci apátja
Békefi Reming, a történelmi Magyarország utolsó zirci apátja 95 teni azt is, milyen szerepet töltöttek be az eltelt évszázadok alatt a magyar nemzet életében. Ennek a kettős feladatnak igyekezett eleget tenni az Emlékkönyv, melyet Magyarország ezeréves fennállásának ünnepén közrebocsát a hazai cyiszterczi Rend (Bp. 1896) című kötet, aminek a megszerkesztését az apát Békefi Remigre bízta. A szerkesztői munkán kívül három részben megírta A cziszterc\j rend története Magyarországban című fejezeteket is. Munkáinak szakmai elismertségét semmi sem példázza jobban annál, minthogy a Magyar Tudományos Akadémia 1896. május 15-én a Bölcsészeti, Társadalmi és Történeti Tudományok Osztálya Történettudományi A- losztályába levelező tagjai sorába választotta. Egyszerre érte ez a megtiszteltetés — többek között — Karácsonyi Jánossal, a nagyváradi szeminárium tanárával és Böhm Károllyal, a kolozsvári tudományegyetem professzorával. Székfoglaló felolvasását október 2-án, A ászterek középkon iskolázása Párizsban címen tartotta meg. A rendtörténeti kutatások terén újabb eredményeket ért el. A tervezett zirci, pilisi, pásztói és szentgotthárdi ciszterci apátságok történetének következő, harmadik részeként A pásztói apátság története I. kötet. 1190— 1702. 1898-ban jelent meg Budapesten. (A második kötet 1702—1814, a harmadik (oklevéltár) 1342—1812 közötti időhatárral, 1902-ben jelent meg.) Szakmai teljesítményére két adat: másfél évtizedes kutatómunkával 50 köz- és magánlevéltár anyagát kutatta és dolgozta fel munkájában. Világszemléletében, meggyőződésében egymást ki nem záró módon ötvöződött a katolicizmus egyetemlegessége és a hazafiság kizárólagossága: „A magyar ember és a cziszterczi szerzetes nemes megnyugvása tölti el lelkemet azon gondolatra, hogy jelen művemet éppen a cziszterczi Rend életének nyolcszázados emlékünnepén tehetem le a magyar tudomány kincses házába. Legyen ez is egyik tanúsága azon hűségnek, mellyel hazánkat és Rendünket szolgáljuk!” A monográfia első lapjain olvashatjuk Szent Bernát jellemzését, amely egyik nekrológírója szerint Békefi Remigre is nagyon ráillik. A rendalapító és egyháztanító iránti tisztelete indíthatott el benne egy olyan lelki metamorfózist, melynek végén hasonlóságokat lehetett felfedezni magyarországi követője lelkületében. Nagy ívű monostortörténeti tervezete nem fejeződött be, a zirci és a szentgotthárdi apátságok történetének megírása fontos egyetemi feladatai és az iskoláztatás históriájának feldolgozása miatt elakadt. Szeretett rendjének történetét A ászterá Rend múltja Magyarországon című tanulmányában elevenítette fel, amelyben az időközben eltelt 800 évre (1098—1898) kellett visszatekintenie. Láttató erővel elevenítette meg Szent Bernát személyét és munkálkodását, kit halálakor már 343 rendi kolostorban gyászoltak. Az eltelt évszázadok során alapítottak közül 25 szerzetesi és 4 apácakolostor létezésére éppen Békefi Rémig kutatásai nyomán derült fény. Az egyetemen egyre nagyobb tisztelet és szeretet vette körül. A legkiválóbb és egyben legszerencsésebb hallgatói alkották a művelődéstörté
