Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szabó Csaba: "Nyíri" és "Keleti" - Keresztes. Adalékok a görög katolikusok 20. századi történetéhez
Szabó Csaba: „Nyíri” és „Keleti” 201 Lehetséges, hogy Feri bácsi fiktív személy, de az is elképzelhető, hogy akár a tartótiszt fedőneve, különösen abban az összefüggésben, hogy Feri bácsi levele váltotta ki azt a kényszert (!), hogy rendet teremtsen a gondolatai között, megírja a beszámolót. Az egyházi személyek kiutazásait az Állami Egyházügyi Hivatalon keresztül kellett kezdeményezni. Átvizsgáltam az 1969 és 1971 közötti éveket az elnöki iratok közt, ahol önálló iktatószámon rakták le a külföldi kiutazásokat.28 Semmi nyoma nincsen jogászkongresszusnak, sem pedig görögországi útnak, sőt Ferenc és János keresztnevű görög katolikusok kiutazásának sem. Természetesen lehetne találgatni, hogy kire illenek a paraméterek, de meggyőződésünk, hogy Feri bácsi inkább fiktív személy vagy fedőnév lehet. A János nevű illetőt köny- nyebb azonosítani, mert egy 1969. október 8-án kelt jelentésből kiderül,29 hogy Hollós János30 magyar görög katolikus egyházjogász 1968 januárjában Rómában járt. Keresztes Szilárd bemutatta a Keleti Intézet rektorának is, aki felvetette, hogy tervbe vették egy közös ortodox és görög katolikus társaság felállítását a keleti egyházjog tanulmányozására, és abban Hollós is részt vehetne. Végül a tanácskozás lekerült a napirendről, mert az ortodoxok nem működtek közre. Egyébiránt a személyek beazonosításánál fontosabb tény, hogy az ügynök vonakodott, rendkívül körültekintően, óvatosan akart eljárni. 1968 decemberében, amikor „elszabotálta” a feladat teljesítését, ösztöndíja még nem járt le Rómában, csak hazautazott az év végén. Nincsen különösebb nyoma, hogy mivel hatottak rá, de nyilván nem hagyták elveszni a „befektetést”. Kényszeríthették, zsarolhatták vagy kecsegtethették. Tény, hogy 1969 tavaszán már újra Rómában volt, időközben elvégezte a feladatot, leadta a részletes jelentést. Sőt 1969 decemberéig több fontos jelentést is adott közvetlen kapcsolatairól. Michel Berger és Patacsi Gábor „Nyíri” jelentései nyomán került a hírszerzés érdeklődési körébe. A III/I—4. osztály fontosnak is tartotta személyüket, felkészültek tanulmányozásukra. Csakhogy 1969 végén lejárt Keresztes Szilárd tanulmányi ösztöndíja, hazautazott. Munkadossziéját is lezárták. „A mai napon a dossziét 23 sorszámmal és 70 lapszámmal lezárom. Budapest, 1969. december 15. Kosa György f[ő]h[a]d[na]gy.”31 2K MOL XIX—A—21—a. Állami Egyházügyi Hivatal. Elnöki iratok. 1969—1971. K—2 iktatószámú ügyek, külföldi kiutazások. 29 ÁBTL 3.2.3. MT—1915/1. 58-60. Jelentés, 1969. október 8. 30 HOLLÓS JÁNOS (1924— ) a nyíregyházi görög katolikus hittudományi főiskola és szeminárium felállítása utáni években (1951—1957) az ószövetségi irodalomtörténetnek, az erkölcstannak, az egyházjognak, a görög nyelvnek és a patrisztikai görög szövegek fordításának, a latin stílusgyakorlatoknak, a szónoklattannak, az egyházközösségi közigazgatásnak, a neveléstannak és német nyelvnek volt aktív tanára. 1966-tól ismét visszakerült a főiskolára. Püspöki tanácsos (1964), officialis (vicarius iudicalis) 1971-től. VI. Pál pápától 1973. szeptember 15-én kinevezést kapott a Codex Iuris Canonici Orientalis revíziójára létesített pápai bizottságba. 31 ÁBTL 3.2.3. MT—1915/1. 70. Zárólap, 1969. december 15.
