Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szabó Csaba: "Nyíri" és "Keleti" - Keresztes. Adalékok a görög katolikusok 20. századi történetéhez
202 Egyháztörténeti Szemle VIII/1 (2007) Az állambiztonság természetesen előkészítette Keresztes visszajuttatását Rómába, mert fontosnak tartották a „Nyírinek” köszönhető célszemélyek, Berger és Patacsi tanulmányozását. Természetesen a BM a háttérben maradt, sőt a konspiráció miatt hivatalosan a Magyar Katolikus Püspöki Kar kérelmezte az Állami Egyházügyi Hivatalnál, hogy Keresztes Szilárd 1970 májusában Rómába utazhasson tanulmányai befejezése miatt.32 Természetesen az engedélyt azonnal megkapta. Május 18-án érkezett meg Rómába és már 20-án fel is kereste kapcsolattartóját. Röviden megbeszélték, hogy a kellő konspiráció betartásával június l-jén találkoznak majd egy étteremben. A hírszerző tiszt egy órával korábban elindult a megbeszélt helyre. Gépkocsival és gyalogosan „önellenőrzést” tartott, hogy nem követik-e. A találkozón a hírszerző elismételtette „Nyírivel” Budapesten kapott feladatait, aki azonban fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a szakdolgozat elkészítése miatt csak júüusban tud megfelelni a vele szemben támasztott elvárásoknak.33 Valóban, június végén találkozott ismét tartótisztjével az elsőhöz hasonló konspirativ módon. Keresztesnek tulajdonképpen szerencséje volt, mert részben a nyári szünet, illetve a nyári szabadságolások idején érkezett Rómába. Korábbi kapcsolataival alig találkozott, a hírszerző is belátta ezt, ezért új feladatokat jelölt ki „Nyíri” számára. Elsősorban a római magyar papi emigrációt és a római zarándokházat34 jelölte ki célfeladatként az ügynök számára. Jelentését a hírszerző azzal zárta, hogy „Nyíri az elmúlt futáridőszakban érdemleges tevékenységet részünkre nem fejtett ki.”35 Talán szóban is kifejtette a tartótiszt elégedetlenségét „Nyírinek”, mert egy hónappal későbbi jelentésében már elégedetten számolt be az ügynök tevékenységéről. „Nyírinek az utóbbi hetekben tanúsított együttműködését jónak tartom, a kért jelentés elkészítését vonakodás nélkül vállalta. Megbeszélésünk alapján kezdeményezéseket tett meghívásokra, de folyamatos ellenőrzése is azt igazolja, hogy látogatói egyelőre még nem voltak.”36 „Nyíri” részletes beszámolója kilenc oldalt tesz ki és munkadossziéjában az egyetlen fedőneves aláírással ellátott jelentés.37 A hírszerzőtiszt augusztus 26-i jelentésében összefoglalta mindazokat az információkat, 33 MOL XIX—A—21—a. FC—2—52/1970. A PMI-vel kapcsolatos állambiztonsági „játszmákhoz” ld. BANDI István tanulmányát: „Adalékok a Pápai Magyar Intézet történetéhez” címmel jelen számban. 33 ÁBTL 3.2.3. MT-1915/1. 71-73. Jelentés, 1970. június 23. 34 A magyaroknak a középkorban is létezett Rómában zarándokházuk, amit lebontottak, köveit a Szent Péter bazilika építésekor felhasználták. A jelenleg is működő zarándokház felállítását a Géniben élő Fáy Erzsébet adománya, majd a példáját követő további emigráns magyar adományok tették lehetővé. A Via Casalettón 1965 novemberében vásároltak egy megfelelő telket, decemberben felállították Zágon József elnökletével a Szent Tstván Alapítványt. Az épület ünnepélyes átadására 1967. augusztus 20-án került sor. 35 ÁBTL 3.2.3. MT-1915/1. 74-76. Jelentés, 1970. július 20. 36 ÁBTL 3.2.3. MT-1915/1. 80. Jelentés, 1970. augusztus 26. 37 ÁBTL 3.2.3. MT-1915/1. 81-89. A 8/15/4/1970 számú jelentés melléklete.
