Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szabó Csaba: "Nyíri" és "Keleti" - Keresztes. Adalékok a görög katolikusok 20. századi történetéhez
200 Egyháztörténeti Szemle VIII/1 (2007) Rendkívül tájékozott volt a vatikáni és a hazai egyházi és politikai eseményekről. Különösen alapos ismeretekkel rendelkezett a Keleti Kongregáció, a Keleti Intézet és a római Pápai Magyar Intézet ügyeit, valamint a római magyar papi emigrációt illetően. Elfogadottságát a különböző szervezeteknél, személyeknél nyilván segítette mások mellett nagyfokú intelligenciája és pontossága is. Az első jelentése kivételével, amikor a PMI felelősségét akarta csökkenteni a provokált misével kapcsolatban, a későbbiekben nem fordult elő, hogy a hírszerzők információk elhallgatásával vádolták volna. Ugyanakkor néha azt tapasztalhatjuk, hogy az ügynök taktikázott is, megpróbált „kisiklani” az állambiztonság szorításából. Például egy alkalommal, amikor az évfolyamtársairól készült fotón látható személyeket kellett beazonosítania, nagyon szűkszavú jelentést adott le. A tartótiszt utasította, hogy részletesen számoljon be a Vatikán keleti intézményeiről. „Nyíri” egyéb elfoglaltságaira hivatkozva elhárította a kérést, de nem sikerült végleg elodáznia a megbízást. A szemeszter végén hazautazott Magyarországra, itthon kellett elkészítenie a részletes jelentést.25 Egy 1969. március 4-én Rómában kelt információs jelentéshez fűzött megjegyzésből többet is megtudhatunk. „Nyírit mi bíztuk meg azzal a feladattal, hogy a Vatikán keleti egyházi intézményeiről készítsen részünkre egy részletes ismertetést. Mivel érdemleges írásbeli jelentést eddig nem adott, kezdetben a feladatot sem akarta elvállalni, majd ráhatásunkra korábbi álláspontjából engedett, de az anyagot levél formájában készítette el, amelyet visszakért, mert azt egyik hazai paptársának kívánja eljuttatni. Ezt azért teszi, mert még mindig attól tart, hogy írásos jelentései esetén velünk való kapcsolata illetékteleneknek is tudomására juthat.”26 Valóban elkészült a „levél”, 15 gépelt oldalon. A címzett egy „állítólagos” Feri bácsi. Sem dátumozva, sem aláírva nincsenek az oldalak. A „levélben” viszonylag kevés utalás van a címzett személyére, bár vele kapcsolatban említ olyan személyt is, aki talán beazonosítható. „Tegnap megkaptam Feri Bácsi levelét, és alaposan elgondolkoztatott. Régóta foglalkozom már azokkal a kérdésekkel, melyeket most fontosnak tartok összegezni, de Feri bácsi levele végképp kiváltotta belőlem a kényszert, hogy saját gondolataim között rendet teremtsek. Nagyon örülök a jogászkongresszus meghívásának, különösen annak, hogy ez az összejövetel Szalonikiben lesz. Feri Bácsi persze nem tudja még, hogy mire vállalkozik, amikor ilyen hosszú időre Jancsival köti össze a szekerét, de hát Görögország és különösen az Athos lehetősége sok áldozatot megér.”27 25 ÁBTL 3.2.3. MT—1915/1. 22. Jelentés, 1968. augusztus 7. 26 ÁBTL 3.2.3. MT—1915/1. 27—29. információs jelentés, 1969. március 4. 27 ÁBTL 3.2.3. MT—1915/1. 30. „Kedves Feri Bácsi!“ kezdetű levél. Dátum nélkül. A teljes levél 30— 45.
