Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szabó Csaba: "Nyíri" és "Keleti" - Keresztes. Adalékok a görög katolikusok 20. századi történetéhez
Szabó Csaba: „Nyíri” és „Keleti’ 191 házzal foglalkozó állambiztonsági gépezet a rendszer működése idején mindvégig ellenségként kezelte az egyházakat és tagjaikat. Illúzió lenne azt hinni, hogy valamiféle „kiegyezés” folytán bizalom alakult ki valaha is az egyháziak és az ateista állampártiak közt. Kölcsönösen fel és kihasználták egymást, együttműködtek, mintha céljaik hasonlóak lettek volna. Pedig a vallás, az egyházak visszaszorítása, ellenőrzése nem állhatott egyházi személy érdekében. Akkor hát mi volt ennek a különös összejátszásnak az alapja? * * * Ahhoz, hogy jobban megérthessük a görög katolikusok különleges helyzetét a 20. század második felében, és a velük kapcsolatos állambiztonsági játszmákat, szükséges némi történelmi visszapillantás. Az Alföld keleti részén, többnyire a munkácsi püspökök joghatósága alatt élő bizánci szertartású, magyar nyelvű keresztényekről a 17. századtól kezdve vannak ismereteink.5 1868-ban már 52 magyar egyházközség képviselői kérelmezték a magyar nyelvű liturgia engedélyezését és egy önálló magyar bizánci rítusú egyházmegye felállítását. Kérésük csak részben teljesült, amikor 1875-ban megalakult a munkácsi egyházmegye 33 magyar ajkú parókiáját magába foglaló „Hajdúdorogi Külhelynökség”. A két évtizeddel később, 1898-ban létrehozott „Görögszertartású Katolikus Magyarok Országos Bizottságának” is csak 1912-re sikerült elérnie, hogy végre I. Ferenc József megalapította (május 6.), X. Szent Piusz pápa kanonizálta (június 8.) és a Magyar Országgyűlés az 1913. évi XXXV. számú törvénycikkével törvénybe is iktatta a Hajdúdorogi Egyházmegyét. Az új egyházmegyéhez 162 parókia tartozott (közülük korábban 70 a munkácsi, 8 az eperjesi, 44 a nagyváradi, 35 a gyulafehérvár-fogarasi, 4 a szamosújvári, 1 pedig az esztergomi egyházmegyék része volt). Az egyházmegye hivatalos, liturgikus nyelve az „ógörög” lett. I. Ferenc József 1913. április 21-én nevezte ki a Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye első püspökét, A görög katolikusok történetére vonatkozó irodalomból a tanulmány elkészítéséhez felhasználtuk: A Majdúdorogi Bizánci Katolikus Egyházmegye jubileumi emlékkönyve 1912—1987. Szerk.: Olt. TíMKÓ IMRE. Nyíregyháza, 1987.; PlRTGYI ISTVÁN: A görög katolikus magyarság története. Nyíregyháza, 1982. (2. kiadás: Bp., 1991.); UÓ.: A magyarországi görög katolikusok története. I-II. köt. Nyíregyháza, 1990.; KAHLER FRIGYES: III/IIT-as történelmi olvasókönyv 3. A „Canale” dosszié. A magyar titkosrendőrség és a II. Vatikáni zsinat. * Az „Ibolya” dosszié. Hiányzó lapok „A magyarországi görög katolikusok történetéiből. Bp., 2005. (a továbbiakban: KAHLER, 2005.) Továbbá: PlRIGYl ISTVÁN: A görög katolikus magyarság története. (Online: http://\vw\v.atanaz.hu/mgke/mgketort/gkmad.html — 2007. június.) Az életrajzokhoz elsősorban a Hajdúdorogi Egyházmegye és a Miskolci Apostoli Kormányzóság 1982-ben kiadott schematizmusát használtuk fel. Mind a történeti, mind pedig az életrajzi adatok kiegészítéséhez segítséget jelentettek a Magyar Országos Levéltárban őrzött egykori Állami Egyházügyi Hivatal iratai, különösképpen az úgynevezett Adattár. Vö. Az Állami Egyházügyi Hivatal iratanyagának jegyzékei. I. kötet. Adattár. Összeállította és a bevezetőt írta: KlSASSZONDY ÉVA. Bp., 2005.
