Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szabó Csaba: "Nyíri" és "Keleti" - Keresztes. Adalékok a görög katolikusok 20. századi történetéhez
192 Egyháztörténeti Szemle VIII/1 (2007) Miklósy István6 zempléni főesperest, sátoraljaújhelyi paróchust. A trianoni békeszerződéssel az egyházmegye 75 parókiája Romániához került, amelyeket a Szentszék az ottani görög katolikus püspökök joghatósága alá rendelt. A négy Csehszlovákiához került egyházközséget a Munkácsi Egyházmegyéhez csatolták (ezek később az Eperjesi Egyházmegye joghatósága alá kerültek). A nagyváradi görög katolikus egyházmegye két parókiája viszont a Hajdúdorogi Egyházmegye része lett. Miklósy István 1937. október 29-én elhunyt. Az egyházmegyét csaknem 18 hónapon át Bányai Jenő káptalani helynök kormányozta, majd XII. Pius pápa 1939. március 25-én Dudás Miklós7 bazilita szerzetest nevezte ki az egyházmegye második püspökévé. A II. világháború idején Hajdúdorogon népfőiskolát, Nyíregyházán diákotthont, Máriapócson pedig a bazilissza nővérek vezetésével zarándokházat és árvaházat létesített. A világháborút követő területi átrendezés miatt 1946-ban a Szentszék a hajdúdorogi püspök joghatósága alá helyezte az eperjesi és munkácsi egyházmegye Magyarországon maradt parókiáit magába foglaló Miskolci Apostoli Exarchátust (Adminisztratúrát). 1950-ben, mielőtt az állami hatóságok hozzákezdtek az egyházmegyei papnevelő intézetek felszámolásához,8 Dudás püspök a saját otthonában megalapította az egyházmegyei Papnevelő Intézetet és a Hittudományi Főiskolát. Az 1950/51-es tanévben első- és másodéves teológusokkal kezdték meg az intézetek a 6 MIKLÓSY István (Zemplénrákóc, 1857. augusztus 22. — Nyíregyháza, 1937. október 29.) görög katolikus püspök. Budapesten és Ungváron végezte a teológiát (1877—1883), 1884-ben szentelték pappá. 1893 decemberében sátoraljaújhelyi parochus, 1894-ben kerületi esperes, 1905-ben Zempléni főesperes lett. 1913-ban a hajdúdorogi egyházmegye első püspöke. 1914-ben az egyházmegye székhelyén, Debrecenben sikertelen bombamerényletet követtek el ellene. Ennek hatására az egyházmegye székhelyét Debrecenből Nyíregyházára helyezte át. Megszervezte az új egyházmegye- kormányzatát. 1916-ban bevezette a Gergcly-naptárt, kiadatta magyar nyelven a legszükségesebb liturgikus könyveket. 7 DUDÁS Miklós (Máriapócs, 1902. október 27. — Nyíregyháza, 1972. július 15.) görög katolikus püspök. A gimnáziumot Nyírbátorban, Ungváron és Nagykállóban végezte. 1921. január 10-én belépett a Bazil Rendbe. A szerzetesi életet Munkács-Csernekhegyen kezdte el. Dudás Miklós a filozófiát 1922—1924 között a Rend krisztinopoli főiskoláján, a teológiát pedig 1925—1928 között a római Gergely egyetemen tanulta, itt szerzett teológiai doktorátust. Az egyszerű fogadalmat 1922. október 14-én, az ünnepélyes nagy fogadalmat pedig 1925. október 18-án tette le. Miklósy István püspök áldozópappá szentelte Máriapócson, 1927. szeptember 8-án. Rendi elöljárói a Csehszlovákiához tartozó Kárpátaljára küldték. 1928 és 1930 között a csernekhegyi, 1930 és 1932 között a kisbernezai kolostorban volt tanár. 1932-ben hazatért és máriapócsi házfőnök lett. XIT. Piusz pápa 1939. március 25-én nevezte ki görög katolikus püspökké. VI. Pál pápa 1968-ban kinevezte a Keleti Kongregáció, majd 1972-ben a Keleti Kánonjogi Kódex revíziós bizottságának tagjává. 8 A papi szemináriumok bezárása, illetve összevonása a papképzés visszaszorítására irányult. 1951- ben a pécsi és kalocsai szemináriumokat, 1952-ben a szombathelyi, veszprémi, székesfehérvári, váci és hejcei papképzőket is bezárták. 1945 és 1950 között mintegy 900 papnövendék tanult a különböző szemináriumokban, 1954-re számuk 525-re, majd évről évre tovább csökkent. Vő. GERGELY JENŐ: A katolikus egyház Magyarországon 1944-1971. Bp., 1985. 137. p.; SZÁNTÓ KONRÁD: A kommunizmusnak sem sikerült. A magyar katolikus egyház története 1945-1991. Miskolc, 1992. 28. p.
