Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szabó Csaba: "Nyíri" és "Keleti" - Keresztes. Adalékok a görög katolikusok 20. századi történetéhez
190 Egyháztörténeti Szemle VIII/1 (2007) ciók. Akár csak részben is, akár választott képviselői útján kapott-e hiteles és hihető választ mindezekre a kérdésekre a magyar társadalom? Nem! Jóllehet még az elmúlt rendszer által ránk hagyott ügynökproblémát sem sikerült megnyugtatóan tisztáznunk, mégis néha kihasználják a lehetőséget, hogy általuk fontosabbnak tartott kérdésekről eltereljék a figyelmet. Ezért kerülnek időről-időre az ügynökök, különösképpen az egyházak ügynökei a rivaldafénybe. Az is igaz, hogy bármennyire keveset tudunk is az elmúlt diktatúra államvédelméről, állambiztonságról, az már most is tisztán látszik, hogy e szervek az egyházakkal kapcsolatban rendkívüli sikereket értek el. Újabban egyre több dokumentum kerül be az Allambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába (ABTL), amelyek arról tanúskodnak, hogy az egyházak készségesen együttműködtek a Magyar Népköztársasággal. Mondhatnánk, hogy csak most, 18 évvel 1989 után jön igazából a „feketeleves”, mert a levéltárban az iratok végleg elveszítették minősített tartalmukat, a tudományos kutatás számára szabadon hozzáférhetőek.2 Jelen tanulmányban is egy ilyen frissen levéltárba került ügy tanulságaival foglalkozunk. A „Nyíri” fedőnevű M-dosszié3 minősítését 1999- ben felülvizsgálták az Információs Hivatalban és 2069. február 15-ig fenntartották „szigorúan titkos” minősítését. Ezt a minősítést törölték 2007- ben a 2003. évi III. törvény 2. § (1) bekezdés alapján.4 A „Nyíri” fedőnevű személy Keresztes Szilárd görög-katolikus püspök. Az ő sorsa, története — mint azt látni is fogjuk — természetesen egyedi, hiszen minden egyes ügy egyedi. Azonban egy szélesebb összefüggésben egyáltalán nem kivételes, ami vele történt, történik. A kommunista, szocialista egyházpolitika és az egyházakkal, elsődlegesen a katolikus egy'2 A rendszerváltozást követő években alkotta meg a parlament a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXTTI. törvényt, amely többek között arról is rendelkezik, hogy az érintett hozzájárulását megadottnak kell tekinteni az érintett közszereplése során keletkezett iratok tekintetében (II. fejezet 3. § (4) bekezdés). A közelmúltban zárult le az a per, amely kimondta (igaz, nem jogerősen), hogy az egyházi személyek is közszereplők. A tudományos kutatások szempontjából azonban mindez másodrendű, mivel az adatvédelmi törvény lehetőséget ad személyes adat nyilvánosságra hozatalára abban az esetben, ha az a történelmi eseményekről folytatott kutatások eredményeinek bemutatásához szükséges (V. fejezet 32. § (3) bekezdés b) pont). Mindezt megerősítette az Alkotmánybíróság 2005. október 5-én kelt határozata, amely kimondja, hogy a pártállam állambiztonsági szerveire vonatkozó adatok megfelelő szakmai forrás kritikával történő kezelése eléri az adatminőségnek azt a szintjét, amikor a személyiségi jogok korlátozása alkotmányos lehet (a 37/2005 (X. 5.) számú Alkotmánybírósági határozat III. fejezet 3. pontja). 3 Munkadosszié: A hálózat ügynökeinek, titkos megbízottainak vagy titkos munkatársainak operatív értékkel bíró eredeti jelentéseit, az ezekkel kapcsolatos intézkedéseket, valamint a hálózati személynek adott feladatokat tartalmazó dosszié. 4 A 2003. évi III. törvény az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról. A 2. § (I) bekezdés szerint a törvény hatálya alá tartozó iratokban található adatok korábbi minősítése a törvény erejénél fogva megszűnik, kivéve ha az adat minősítését az arra jogosult továbbra is fenntartja.
