Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Gyulai Éva: "Hajtsd le, Uram, füleidet...": Két 17. századi könyörgés
,Hajts le, Uram, füleidet..- Két 17. századi könyörgés 77 Kölesén Váradról való eltávoztával egyházi szolgálatában, karrierjében is új fejezetet nyitott, hiszen addig a református iskola rektoraként, vagyis tudós professzori minőségében a magas szintű oktatást tartotta elsőrendű kötelességének, ez a tevékenység egészült ki a Károlyi-biblia új kiadásának szerkesztésével. Váradról elmenekülvén azonban felhagyott az oktatással és ettől kezdve új lakhelyén, Felső-Magyarországon papi szolgálatra adta magát. Váradról való menekülése után 13 évvel, 1673-ban kiadott könyvének ajánlásában maga ír arról, hogy az iskolai oktatást az élő tanítással, vagyis prédikációval váltotta fel: „Én is legkisebb lévén a Chrisms szolgái között, az élő nyelvvel való tanítást dzenhárom esztendeje... gyakorlom, Isten kegyelmes segedelméből”.51 Lelkészi karrierje egyben író működésének is kezdete, amíg az alig 25 éves ifjú váradi tanárként a Biblia gondozásával került mélyebb kapcsolatba a könyvkiadással, lelkészként kötelességének érezte, hogy maga is művelje az egyházi irodalmat, ahogyan említett ajánlásában írja: „Dícséretessen cselekesznek ma is azok a hű szolgák, kik Istentől vött girájokat el nem ássák, sem a világot a véka alá nem borítják, hanem írásokat bocsátanak ki, hogy holtok után is taníthassanak azok által.”52 Köleséri Felső-Magyarországra költözvén is megmaradt váradinak, hiszen új helyén, a szendrői eklézsia élén váradi praedicatummal kér címert I. Lipóttól 1665-ben. Az eredetiben fennmaradt oklevelet erdélyi kutatásai során Brassó város levéltárában találta meg Szádeczky Lajos 1888- ban a Turul hasábjain közölt beszámolójának tanúsága szerint.53 Köleséri Sámuel hasonnevű fia, a Szendrőn született ifj. Köleséri Sámuel, aki szintén a papi, teológusi pályára kívánt lépni, ilyen irányú sikertelensége azonban az orvosi tanulmányok felé fordította, tanulmányai végeztével visszatért ősei földjére, Erdélyben telepedett le, s az erdélyi aranybányászat mo- nográfusaként, bányafelügyelőként, korábban orvosként kora egyik legelismertebb tudósa lett, egyébként börtönben halt meg, s az armális minden bizonnyal az ő hagyatékából került a levéltárba őse, Köleséry Mihály I. Rákóczi Györgytől 1632-ben nyert címereslevelével, és saját, 1696-ban kiadott címeradományával együtt. Lipót 1665. április 22-én Bécsben kelt címeradománya váradi Köröséry Sámuelnek, nejének, Domyán Annának, fiának Sámuelnek és Köleséri apósának, Czeglédy Pálnak szól. A füzet Arany Alma Avagy alkalmatos idoeben mondott ige. Az az, oily XXX. Predikadok, Mellyeket nagyobb részre szomorú (ritkán oervendetcs) alkalmatosságokkal, a’ Debreceni, sok tereh alatt Pálma fa modgyára, Egh felé nevekedoe K. Gyuelekezetnek s’ az ott nyomorgo Számkivetettek Seregének, oktatására, vigasztalására s’ hitekben való eroessittetésekre, predikállott; Mostan pedig, azon Isten Nepe s’ egyebek lelki hasznáért, ki-bocsátott. KOeLESERI SAMUEL, C. J. Evangeliomának edgyuegyue Sáfára a’ D. K. G. Peld. 25. 11. Mint az arany alma az ezuest rostélyokban, ollyan az alkalmatossan mondott ige. Debreczenben Nyomtattatott Karancsi Gyoergy által. MDCLXXIII. Esztendőében. [RMK I. 1144.] Ajánló levél. Uo. Ajánló levél Szádeczky, 1888.
