Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nyikus Norbert: A veszprémi püspökség állapota Bajzáth József püspökségének kezdetén, 1777
A veszprémi püspökség állapota Bajzáth József püspökségének kezdetén 117 3. kérdőpont: Melyik érsek sujjraganeusd14 a veszprémipüspök; honnan tudja mindent? Bernáth György: A veszprémi püspök az esztergomi érsek suffraganeusa, ahogy ez számomra a püspökség aktáiból kiderült. Br. Perényi Imre: A veszprémi püspök az esztergomi érsek suffraganeusa, ahogy ezt a közvélemény tartja. 4. kérdőpont: Mennyi és milyen méltóságok vannak ott, mennyi a kanonokok és egyéb egyhásjjavadalmak szarna, mennyi as^ egés^ papság létszáma; melyik méltóság követi a püspököt; mekkora a jövedelme a méltóságoknak, kanonokoknak és a többi javadalmagottnak; van-e teológusi és penitenááriusiprebenda; honnan tudja mindeset? Bernáth György: A veszprémi káptalannak hét tagja van; ti. prépost, olvasó-, éneklő-, őrkanonok, székesegyházi főesperes, két mesterkanonok; a prépost az első méltóság a püspök után;35 teológusi és gyón- tatói prebenda nincs;36 van továbbá öt öregpap, illetve 18 papnövendék a szemináriumban, mely még az előző püspök halála előtt állíttatott fel,37 erről magam is meggyőződtem. A püspök viszonya saját érsekéhez a suffragamuá viszony; ld. NAGY JÁNOS: Hierolexicon polymathicum hungarico-latino (Latin-magyar köztanulatos egyházi műszótár). Szombathely, 1845. (továbbiakban: NAGY, 1845.) 374. p. Az 1780. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv tanúsága szerint 1777-ben a székeskáptalan hét személyből állt; ez az állapot 1767-ben alakult ki, ekkor Koller Ignác püspök a hantai prépostságot egyesítette, illetve bekebelezte a káptalanba úgy, hogy az általa kinevezett Tejfalusy György hantai prépost lett a hetedik kanonok. A helyzet egészen 1778-ig változatlan, amikor Mária Terézia a veszprémi kanonokok számát nyolcra emelte; vö. Visitatio Canonica, 1780. 51-52. p; valamint STRAUSZ ANTAL: A veszprémi nagyprépostok, 1630-1930. Veszprém, 1930. 24. p. A nagyprépost 1777-ben (Nemeskéri) Kiss Pál dombói címzetes apát; ld. PFEIFFER JÁNOS: A veszprémi egyházmegye történeti névtára, 1630—1950. München, 1987. (továbbiakban: PFEIFFER, 1987.) 140. p. A káptalani méltóságok sorrendje a 15. században véglegesedéit a tanúk által bemutatott rend szerint; ld. PÁKAY, 1941.294. p. A teológusi prebenda feladata a népnek a Szentírást magyarázni a székesegyházban, a gyóntatói prebendáé pedig az erkölcsi élet fellendítése. Felállításukat már a Trienti Zsinat is szorgalmazta, azonban nemcsak hazánkban, de külföldön is késtek létrehozásukkal (a belga jelentések 1800-ig nem szólnak ilyesmiről). Mivel felszentelése után mindenki a lelkipásztorkodásban nyert elhelyezést, az előbbihez kapcsolódó tanári hivatásra nem lehetett felkészülni. Emellett a kanonokokat a törvény szerinti egyházi-világi tevékenységeik túlzottan lefoglalták. A penitenciáriusi javadalomról Salbeck Károly, az első szepesi püspök megjegyzi: ilyen nincs szokásban Magyarországon. Mivel a kanonokokat a királynő nevezi ki és gyóntatóhoz köthető javadalmat nem alapított, ezért nincs rá javadalom; vö. VANYÓ TIHAMÉR: Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona országainak egyházmegyéiről, 1660-1850. Pannonhalma, 1933. (Olaszországi Magyar Oklevéltár, II.) 3., 12-14. p. Bajzáthnak mint új püspöknek egyik első tette e két prebenda felállítása volt: a teológusi javadalmat Csapody Lajos hantai prépost, a gyóntatói prebendát Giczey István székesegyházi főesperes kapta; ld. Visitatio Canonica, 1780.101. p. A veszprémi papnevelő intézet évkönyve megerősíti vallomásukat; ld. HANAUER Á. ISTVÁN: A veszprémi papnevelő intézet évkönyve. Veszprém. 1896. (továbbiakban: HANAUER, 1896.) 103. p. A növendékek száma ingadozó volt, 1780-ban 20 főben maximalizálták. Ekkor a létszám 16 fő volt; a növendékek részt vettek a város lelki életében; ld. Visitatio Canonica, 1780. 141—143. p.
