Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)

2006 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nyikus Norbert: A veszprémi püspökség állapota Bajzáth József püspökségének kezdetén, 1777

118

Egyhá2történeti Szemle VII/1 (2006)

Br. Perényi Imre: A veszprémi káptalan hét tagja: prépost, olvasó-, éneklő-, őrkanonok, székesegyházi főesperes és két másik kanonok; sem teológusi, sem penitenciáriusi javadalom nincs; a nagyprépost a püspök utáni első méltóság, ezeken kívül van még öt idős pap és 18 papnövendék, a méltóságok jövedelme megfelelő;38 mindezt hiteles iratokból tudom.

5. kérdőpont: Van-e lelkipásztorkodás a városban, ki által, van-e keresztelő kút; honnan tudja mindezt?

Bemáth György: A lelkipásztorkodást a helyi plébános végzi,39 és van keresztelőkút.40

Br. Perényi Imre: Szintén hivatalos iratok alapján tudom, nevezett egyház foglalkoztat lelkipásztort, és van keresztelőmedence is.

6. kérdőpont: Rendelkezik-e a székesegyház az isteni kultusz és a főpapi szolgálat ellátásához szükséges szent felszerelésekkel; van-e ott kórus, orgona, harang harangto- ronnjal és temető; honnan tudja mindezt?

Bernáth György: Koller Ignác püspök halála után magam is adtam néhány szent eszközt az egyház javára, ekkor győződtem meg a szentély megfelelő ellátottságáról, semmiféle hiányosságot nem tapasztal- * 18 * * * * * * * *

Az 1780. évi adatok alapján a káptalan jövedelmei közé kilencedek, tizedek, szabad birtokok bevételei, jobbágyoktól beszedett különböző adók, melyekből a kanonokok rangjuknak megfelelően részesedtek. Rendelkeztek még saját kezelésű szőlőbirtokokkal, kertekkel és házakkal, Id. Visitatio Canonica, 1780. 78—81. p. Az 1778. évi kimutatás szerint a káptalan jövedelme 12 év középjövedelmét véve 12.489 forint 31 dénár; vö. PÁKAY, 1941. 302. p.

A káptalan 1552-es pusztulása előtti 3 veszprémi parókiából csak egy maradt a 17. századra. Ez a

18. században is működött, bár nem plébániai jogállásban. 1667-ben Sennyei István püspök egyik

kanonokját bízta meg a lelkipásztorkodással; vö. Visitatio Canonica, 1780. 126. p; majd a jezsuiták,

illetve a ferencesek végezték a feladatot. Önálló plébános nem volt; Id. A veszprémi egyházmegye

plébániáinak rövid története. (Ordinárius példány.) (továbbiakban: Plébániatörténet.) 328. p. 1711

után a lelkipásztor a papi szeminárium prefektusa — 1777. március 17-én Csapody Lajos lett az

igazgató, ezáltal a plébános is. 1779-ben önálló plébánost neveztek ki Hajas István személyében;

Id. Visitatio Canonica, 1780. 127—129. p. HANAUER, 1896. 55., 103. p.

Az 1780. évi jegyzőkönyv felsorolja a plébános teendőit, köztük a keresztelést is; ld. Visitatio

Canonica, 1780. 129. p.