Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)

2006 / 2. szám - PÉTER KATALIN TANULMÁNYAI - Péter Katalin: A jezsuiták működésének első szakasza Sárospatakon

38

Egyháztörténeti Szemle VII/2 (2006)

kátotok mindig is a város leggazdagabb lakói közé tartoztak.32 De nem álltak rosszabbul a tanárok sem. Legjellemzőbb ilyen szempontból talán éppen Buzinkai Mihály esete. Őt becsültette ki Báthory Zsófia a jezsuiták beköltözése miatt az egyik előkelő kőházból.33 Nem sokkal ezután az egyházi elöljáróság arra kötelezte a kollégiumot, hogy az iskola pincéjét a piacon engedje használni Buzinkainak.34 A kiváló tanár nyilván nem kisszerű borkereskedést folytatott. Az egyháziak jó anyagi helyzetét egyébként érzékelteti az is, hogy az 1669-i megegyezés értelmében letett készpénzt nem kellett nélkülöző lelkészeknek, vág)' a megsemmisülés szélén álló iskoláknak kiosztani. Ehelyett nagyarányú pénzkölcsönző üzlet indult vele.35

Mindent összevetve, a református templom jezsuita kézre juttatása előtt azt lehet a pataki gyülekezet helyzetéről megállapítani, hogy a földesúri família katolizálása és a jezsuiták megjelenése miatt kellemetlenné vált, ám az egyház intézményes létezése ellen sem a barátok, sem Báthory Zsófiáék részéről nem indult támadás. A fejedelemasszony katolikusán is kegyúrnak tekintette magát. És igaz, rossz patrónus volt, mert a család sajátjából csak erős nyomás alatt fizetett, de a császári katonasággal szemben igyekezett az istentiszteleti helyet megvédeni.

A jezsuiták pataki működésének első időszakában mind a szerzetesek, mind a fejedelemasszony magatartását a vallásügyben erőszak helyett a térítés szándéka határozta meg.

A jezsuiták először is nagyon hajlékonyán alkalmazkodtak a sárospataki viszonyokhoz. Ahogy a Pro annuis-ból kiderül, nemcsak magyarul prédikáltak, mint a reformátusok, hanem a város valamennyi lakójának anyanyelvén, németül és szlávul is. A lelkigondozást ugyancsak mindenkire kiterjesztették. A Bodrog árterületén tanyázó és megvetett cigányok közé éppen úgy jártak, mint a szigorúan zárt közösségben élő, megbecsült morva testvérek telepére. Látogatták a várban fogva tartott rabokat, és látogatóba hívták magukhoz az uradalmi embereket. A városban vagy a környéken élő nemesség tagjai gyakran felkeresték őket, de időnként kiderül az is, hogy prédikátorok fordulnak meg a rendházban. Ez már természetesen nem a lelkigondozáshoz tartozott, de feltehetőleg nagy hatással volt a kívülállókra, hogy látták: a pataki jezsuiták körül élénk társadalmi élet alakul ki.

Emellett alkalmazták a katolikus térítés igen hatékony eszközét, a társas együtdéthez kapcsolódó vallásos misztikát. Már 1666-ban megalapítót32 A Prot.Zemplén. 2. adatainak pontos összegzése még nem történt meg. A lelkészek gazdagságára jó példa Veréczi Ferencé, aki páratlanul magas összegért, 1900 Ft-ért vett eg)’ kőházat 1649-ben: Sárospatak 3. 404.

33 ívd. 10. jegyz.

34 Prot.Zcmplén. 1/3. 575. p.

35 A Kollégium üzletéről: líöRCSIK RICHARD: Adalékok a pataki kollégium gazdaságtörténetéhez. Kézirat. Az egyéb elszámolásokról szórt adatok vannak.